Mi kellene még a devizahitelesek helyzetének rendezéséhez? - tette fel a kérdést Z. Kárpát Dániel tegnap a Parlamentben. Szerinte a kormánynak már 2010-ben foglalkoznia kellett volna azokkal a kérdésekkel, amelyeket most vetett fel a miniszterelnök, a többi közt azzal: nem a bankoknak kell-e viselni a devizaárfolyam-változással kapcsolatos veszteségeket?
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint várhatóan december 16-án ül össze a Kúria illetékes testülete, amelynek jogegységi határozatát várja a kormányzat. Ennek megszületése után már tisztán láthat a kabinet az ügy jogi vonatkozásaiban és megalkothatja a szükséges jogszabályokat.
A hitelek felvételkori árfolyamon való beváltását gazdaságilag kivitelezhetetlennek ítélte, amely szerinte romba döntené az országot.
"Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a további devizahiteles mentőcsomag leginkább a politikai kommunikáció része, a végtörlesztéshez hasonló drasztikus beavatkozásra nem számítunk" - írta Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza Cséfalvay szavai kapcsán.
Varga Mihály pedig a FAZ-nak adott interjújában humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Hangsúlyozta: a szerződések megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.