Tömegesen csúsznak le a kisvállalkozások

Egy elveszett évtized van mögöttünk, az uniós csatlakozás óta nem zárkóztunk fel vásárlóerő-paritásban az EU-átlagához. Ennek okai a szakértő szerint a felelőtlen kormányzás és a felelőtlen ellenzék volt 2008-ig, azt követően a válság, 2010 óta pedig a hibás gazdaságpolitika. Ebben az időszakban visszaestünk a versenyképességi listákon, visegrádi éllovasból leszakadó balkáni állammá váltunk.

Magyarország a beruházásokban leszakadóban van, egyedül a feldolgozóipar beruházásai emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazat 15 évvel ezelőtti szinten van a beruházási volumen tekintetében. Ilyen körülmények között képtelenség növelni a GDP-t vagy a foglalkoztatottságot. A legfőbb gond a jogbiztonság hiánya, az üzleti szféra nem érzi azt, hogy hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. 13 új adót vezettek be, az ágazati adók meghaladják a nemzetgazdaság profitadóját, a bankadó önmagában magasabb, mint a társasági adó a teljes gazdaságban. Ez megrendíti a tulajdonbiztonságot, ami gátolja a beruházásokat. Az államosítási és versenyellenes kormányzati magatartás sem szokványos, más országokban versenyt generálnak, és szabályozással szorítják le az árakat a közműszektorban.

Az idén Magyarországon mindössze 8 ezer új lakás épült, ami nagyon kevés. Az is probléma, hogy a legjobb, legvállalkozóbb szellemű munkaerő kivándorol. A multinacionális cégek sokkal jobban viselik a rossz gazdaságpolitikát, mint a kisebb vállalkozások, amelyekre tömeges lecsúszás jellemző.

Vértes szerint adattorzításokkal válaszol a kormány a jelenségre. Nem javulnak a munkaerőpiaci statisztikák. Iparosításra nincs szükség, Magyarországon nagyobb az ipar részaránya, mint Németországban, nálunk inkább a szolgáltatásokat kellene növelni. Mesterséges módon, választási okokból rezsicsökkentést kényszerítenek ki, de a világpiaci energiaárak ellenében nem lehet ezt fenntartani csak úgy, ha az adófizetők pénzéből finanszírozzák a gazdagok magas fogyasztását.
A bankrendszerrel kapcsolatban nincsenek eredmények, a nem teljesítő hitelek aránya továbbra is nő, amire nem született megoldás. A fogyasztás növekedése 2001-2014 között a legalacsonyabb a régióban, még Ausztriát is alulmúlja – mondta a szakember.

A tervek és a megvalósítás között óriási különbségek vannak. A 2011-es konvergencia program 3 százalék fölötti éves átlagos GDP-növekedést ígért, az EU-prognózis alapján a tény mindössze 0,6 százalékos. Ez havonta 60 ezer forintnyi veszteség családonként. Az államadósságnak a nyugdíjpénztárak államosítása után 70 százalék alá kellett volna mennie, de továbbra is 80 százalék fölött van, ami azt jelenti, hogy valójában nőtt az államadósság. A kamatfeláraink is a legmagasabbak a régióban, nálunk a legköltségesebb finanszírozni az államadósságot.

A hitelezés visszaesésében a hitelkínálat szűkülésének is szerepe volt, nem csak a kereslet visszaesésének – mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a konferencián.

A szakember szerint sokszor előfordult, hogy volt kínálat, de nem abban a szektorban, amelyikben a kereslet jelentkezett. A kockázatkerülés is egyre inkább jellemző volt a bankokra.

A jegybank ilyenkor – ha az infláció engedi – az alapkamat csökkentésével próbálja olcsóbbá tenni a hitelezést. Az MNB ezt meg is tette, és a bankok át is engedik ezt a kedvezményt a cégeknek. A vállalkozások minden rétegéhez viszont nem jut el az olcsó hitel, ez világszerte így van, így mennyiségi lazításokkal is próbálnak a jegybankok élénkíteni. A nagybankokat továbbra is jellemzi a mérlegleépítés a vállalati hitelezésben is. Magyarországon továbbra is a nagybankok dominálják ennek ellenére a kihelyezéseket.

A vállalati hitelezés folyamatosan csökken – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az Erste Bank vezérigazgatója.

A bankok működését ma a bizonytalanság határozza meg, példaként említette a mostani devizahiteleseket mentő csomagot, amiről reggel még azt hitték, nem lesz, később a nap folyamán viszont benyújtották. Az ilyen csomagoknak költségei vannak. A szabályozás behatárolja a bankok lehetőségeit, a tőkekövetelményeknek meg kell felelni. A szabályozások pontos hatását sem ismerik, nem tudni, mit fog hozni például a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel. Magyarországon a válság előtt magas volt a régióhoz képest a hitelfelvétel, itt jelentős kiigazítás következett be, de ez szerencsére nem volt olyan rossz hatással a gazdaságra.

A bizalom a legfontosabb a vállalati hitelezésben - mondta Szabó István, a Citi vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. A kínálatban fontos szerepe van a bankok jövedelmezőségének, amikor a bankrendszer veszteséges, folyamatosan veszít a tőkéjéből, nehéz növelni a mérlegfőösszeget. A bank üzleti vállalkozás, a hitelezésnél a legfontosabb kérdés, mennyit lehet ezzel keresni. Az nem igaz szerinte, hogy a bankok degeszre keresték magukat az elmúlt években. Emellett arra is ügyelni kell, hogy a betétesek visszakapják a pénzüket.

„Nem tudom, létezik-e olyan cég ma Magyarországon, amelyik a bankok hitelezési kritériumainak megfelel” – mondta Majoros Béla, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója vállalati hitelezési konferencián. A cégvezető szerint a bankok nem ismerik személyesen a cégeket, a kockázatkezelők csak a papírokat nézegetik, a cégvezetőre nem is kíváncsiak, milyen elképzelései vannak, milyen ember. Amikor a bankok vezetői megnézték a Csaba Metált személyesen, akkor mindig kaptak hitelt, mert látták, nagy pénzbőség van a cégnél, vagyis lenne, ha leállnának a fejlesztésekkel, de ezt nem tehetik. Majoros szerint a bankok csak olyan cégeket akarnak hitelezni, amilyenek nem léteznek, nem is lenne szükségük hitelre. A kockázatkezelők megfoghatatlan, elérhetetlen figurák a cégvezetők számára, nem értik meg az elbírálás szempontjait – mondta Majoros.