Cséfalvay: a devizahiteleseknek számolni kellett azzal, hogy veszíthetnek is

Mind a piaci szereplőket, mind az elemzőket meglepte a harmadik negyedévi kedvező részletes GDP adat, mivel alacsonyabb növekedést vártak - magyarázta az államtitkár. A részletes adatok alapján a korábban közöltnél gyorsabban, 1,8 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez és 1,6 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az első félévben Magyarország technikai értelemben is kikerült a recesszióból és az év második felében növekedési pályára állt. A korábban várt 0,7 százalék helyett a GDP idén várhatóan egy százalékkal bővül.

Az államtitkár jelezte azt is, hogy bár a mostani növekedés kisebb lehet a 2007 előtti ütemnél, az adatnál fontosabb az, hogy ez a növekedés most már egészséges alapokra épül. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nem jár együtt az adósság növekedésével, az államháztartási hiányt a kormány stabilan 3 százalék alatt tartja - fogalmazott Cséfalvay Zoltán. A jövőre az Európai Bizottság 1,8 százalékos, a kormány 2 százalékos növekedéssel számol.

Az államtitkár kifejtette, hogy az export mellett a beruházások is húzhatják a növekedést 2014-ben, hiszen az uniós forrásokból tavaly 1200, idén 1500 milliárd értékű fejlesztés valósul meg, jótékony hatást fejt ki a nemzeti bank növekedési hitelprogramja, s a reálbérek emelkedése nyomán a belső fogyasztás is lendületet vehet.
A jövő évi költségvetés "kiszámíthatóan unalmas", ami azt is jelenti, hogy stabilitást hoz, például nem lesz adóváltoztatás - fogalmazott az államtitkár.

Az interjúban Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak más modellt kell követnie az EU-hoz való csatlakozás után, mint a korábban csatlakozott dél-európai országoknak, ahol a beáramló óriási EU-s fejlesztési források miatt eleterelődött a figyelem, így például elmaradtak a reformok.

Görögországban például a külföldi működő tőke beáramlás sem indult meg igazán, ez a tétel a GDP-n belül alig 11 százalék, míg Magyarországon 80 százalék.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben írhatják át a már meghozott devizahiteles mentőcsomagot a decemberben kialakuló jogi döntések - az Alkotmánybíróság, illetve az úgynevezett jogegységi döntés - az államtitkár azt felelte, hogy addig nehéz véleményt mondani, amíg nem születnek meg a döntések.

Arra nem lehet számítani, hogy az adósok majd azon az árfolyamon törleszthetnek, amelyen annó felvették a kölcsönt - jelezte Cséfalfalvay Zoltán. Hozzátette azt is, hogy amikor az ügyfelek eredetileg felvették a hitelt, azzal kellett számolniuk, hogy az árfolyam gyengülhet, esetleg erősödhet, azaz nyerhetnek, esetleg veszthetnek.

Ha az eredeti árfolyamon lehetne forintosítani a devizahiteleket, akkor az mind a bankokra, mind aza egész gazdságra nézve súlyos hatással járna - mondta az államtitkár.