Carney változást hozott
Carney tavaly júliusban került a BoE élére, és már abban a hónapban teljesen egységes döntést hozott a monetáris tanács, míg a megelőző hónapokban a többség rendre leszavazta Kinget és a másik két galambot, akik növelték volna a mennyiségi könnyítés keretösszegét.
Augusztusban már arról is megállapodtak a döntéshozók, hogy stabilizálják a piac várakozását a hosszabb távú kamatpolitikáról. A BoE monetáris tanácsa addig nem fogja emelni a már 5 éve 0,5 százalékon álló alapkamatot (és nem módosítják a 375 milliárdos eszközvásárlást), ameddig a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá nem süllyed. Az előretekintő iránymutatás („forward guidance”) pedig úgy tűnik, hogy egyelőre sikeres.
A legnagyobb központi bankok közül a Federal Reserve alkalmazza hosszabb ideje a makrogazdasági változókhoz kötött iránymutatás eszközét, ugyanakkor az amerikai jegybanknál ez könnyen érthető, hiszen kettős mandátuma (teljes foglalkoztatás és alacsony infláció) könnyedén lehetővé teszi. A Fed egészen addig nem változtat a 0-0,25 százalék közötti kamatsávon, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék alá nem süllyed, és az infláció alakulása nem veszélyezteti a középtávú cél elérését.
A BoE is hasonló kereteket jelölt meg, így biztosította a piaci szereplőket arról, hogy az évtized közepéig alacsony kamatszintre számíthatnak. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor javult a munkaerő-piaci helyzet, amit az angol jegybank is érzéket. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári 7,8 százalékról a vártnál gyorsabban, októberre 7,4-re csökkent, ez pedig elemzők szerint lépésekre késztetheti a központi bankot. Ha 0,5 százalékon szeretnék tartani a kamatszintet idén és jövőre is, akkor akár februárban 6,5 százalékos célszint közelébe csökkenthetik az alacsony ráta fenntartásához kapcsolt munkanélküliségi szintet.
A BoE ugyanakkor korábban közölte, az iránymutatás csak addig érvényes, amíg 1,5-2 éves időszakban az infláció nagyobb valószínűséggel alakul 2,5 százalék alatt, mint felette. Már ez a szint is némi „engedményt” jelent, hiszen az angol jegybank inflációs célszintje 2 százalék. Az infláció a tavaly nyár eleji 2,7 százalékról novemberre 2,1-re esett, vagyis a kockázatok csökkentek.
Az utóbbi időszakban a BoE Funding for Lending (FLS) programja – amely az MNB Növekedési Hitelprogramjának „ötletét” adta – kevéssé hatott a vállalati szektorban. A vállalati hitelezés meredeken visszaesett tavaly novemberben, és a bankok egyelőre nem hajlandóak hitelt adni a cégeknek.
Elemzők szerint az FLS a 2012 nyári indulása után azonnal fellendítette az ingatlanpiacot. A lakásárak emelkedése után Carney november végén közölte, hogy az FLS a kkv-kra fog fókuszálni, és nem a lakáspiacra. Ezzel egyrészt megpróbálhatják megfékezni egy esetleges ingatlanpiaci buborék kialakulását, másrészt a vállalatoknak nagyobb szükségük van a hitelekre. Szakérők szerint a BoE attól tarthat, hogy a gazdasági növekedést a lakossági hitelezés táplálja – emelkedő lakásárakkal –, nem pedig az üzleti beruházások és az export. A BoE csütörtökön várhatóan 0,5 százalékon tarthatja a kamatot és nem változtat a 375 milliárd fontos eszközvásárláson.
Korábban is irányt mutatott
Mark Carney már a Bank of Canada elnökeként is alkalmazta az előretekintő iránymutatás eszközét, ami Kanadában sikeres volt. A világgazdasági válság kirobbanása után a kamatvágási ciklusban folyamatosan utaltak arra, hogy további lazítások szükségesek. A kamatszint levágása után 2009 októberében pedig azt az üzenetet juttatták el a piac felé, hogy több mint fél évig nem is várható szigorítás. A Bank of Canada inkább „előrejelzés” jellegű iránymutatást vezetett be, míg a Bank of England makrogazdasági változókhoz kötötte azt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.