Járai: jó esetben is csak eltengődünk

Nincs világválság - mondta Bod Péter Ákos a VG évindító konferenciáján. Szerencsére a térségünk az EU-n belül a dinamikusabb térséghez tartozunk, de ebből sajnos lefele lógunk ki - emelte ki.

A választási éven essünk túl - mondta. A következő kormány majd csinál egy leltárt, de az biztos, hogy rémes helyzetet örököl az előzőtől. Az elmúlt évtizedben, vagy csökkent a GDP, vagy nem volt képes 2 százalékot túlhaladni. Kérdés az is, hogy a képzetlen munkaerő visszavihető-e a munkaerőpiacra.

Magángazdaságban a kormány állami eszközöket használ, ezzel kilógunk a térségből. Az állam szerepét tekintve az újraelosztás magasabb, mint a versenytársaknál, a kormány nem bízik a magánszektorban - véli Bod Péter Ákos. Óriási kérdés, hogy miként lehetne az erőforrásokat visszaterelni a magángazdaságba, előbb–utóbb vissza kell vonulnia az államnak.

Minden választás alkalmat ad a korrekcióra, az idei pedig a korrekció korrekciója lesz. A célt, hogy termelési központtá kell válni, korrigálni kell, úgy kell értelmezni, hogy abban benne legyen az innováció is. A 27 százalékos áfa felhívás keringőre az adóelkerülésben, csábításra ad alkalmat - fogalmazott. A beruházási tevékenység rovására növelték a fogyasztást, ezt korrigálni kell.

Csillag István arról beszélt a konferencián: statisztikai értelmeben némi növekedés bekövetkezett, trendváltás történt, a válság véget ért.

Az, hogy az EU-tagság nem csak stabilizál, hanem felzárkózást is jelent,  egy illúzió volt, amivel le kell számolnunk - mondta. Jóval alacsonyabb növekedési potenciálja lehet a világnak a felhalmozott adósságok miatt.

A nagy válságnak vége van, de pici válságok még vannak. Magyarországon semmi nem változott a válság kezdete óta, az egy főre jutó GDP-szint 2 százalékkal maradt el a 2007-estől, az összes többi ország jobb helyzetet mutat, a belső kereslet pedig továbbra is alacsony. A vállalati szektor mozgástere semmit nem javult, sőt szűkült, ezen az innováció, beruházások sokat tudnának javítani.

Ma Magyarországon 3 millió ember a piacon szerzi a jövedelmet, 4,5 millióan vannak viszont, akiknek a megélhetése a politikai döntéstől, az államtól függ.

A böjt sokáig fog tartani, a választások után, ha az Orbán-rendszer eltűnik, akkor egy nagyon erőteljes keresletkorlátozó politika lesz - vélekedik Csillag István. Szerinte rendszerváltás kell, több mint kormányváltás.

Járai Zsigmond arról beszélt: annak a világválságnak, ami az USA-ban indult el 2008-ban, úgy tűnik, vége van, de jöhetnek más válságok. A pozitív fordulat bekövekezett, mintha a növekedés is valamelyest beindult volna. Annak köszönhető, hogy kijöttünk a gödörből, hogy a világ tele volt pénzzel, de kérdés, mi lesz, ha vége lesz a pénzbőségnek. Lehet, hogy ez ránk is fog hatni majd.

A régiónk országai 10 év alatt 30 százalékkal nőttek, mások viszont gyorsabban, mint mi. Az előrejelzés szerint ez növekedni fog, évente átlagban 2 százlékkal voltunk alatta.

2010-ben nem sok opciója volt a kormányak, 2009-ben Magyarország volt a világ egyik legkockázatosabb országa, ezért jött az IMF ide, mert dominót indítottunk volna el. Tűzoltás volt, ezt kellett tenni Járai szerint.

Ha folytatódik ez a kormányzás, abban lehet reménykedni, hogy a kiszámíthatóság jobban előérbe kerül, mint eddig. De így is a legkockázatosabbak közt vagyunk. Ám "tele van a világ pénzzel", és bizonyos kamatfelár mellett voltak hajlandóak finanszírozni minket.

Ha a kockázati éhség csökken, akkor kérdés, mi fog történni. Ezt nem tudjuk még, de ez a rendszer sokáig nem maradhat fenn úgy, hogy alig van kamat. Szerinte szerény növekedés jön a következő években, 0-3 százalék közötti bővülés várható.

Az alapjövedelem ötletéről azt mondta: ezzel totálisan tönkre lehet tenni a gazdaságot, "ennél nagyobb merényletet nem lehet elkövetni". Reméljük, ez csak egy elhalt ötlet - fogalmazott.

A növekedési hitelprogram szerinte számos kockázatot hordoz magában. Valamit tenni kellett, rövid távon jó, ami történt, hosszabb távon kamatemelés jön, a kérdés az, hogy fel tud-e szívni ennyi beruházást az ország.

Kupa Mihály azzal kezdte: van egy rossz hírem, az EU megváltoztatja a GDP számítási szabályát, így 1 százalékal romolhat a mutató. "Nem vagyok biztos abban, hogy ez a válság lement", csak az nyilvánvaló, hogy az eredetinek vége.

A cégek inkább megtakarítanak Magyarországon abszolút és nem ruháznak be. Most értük el a 2009-es reálbérétket, de nincs fejlesztés, alacsonyak a kamatlábak, nincs reálkamatláb, nincs vásárlóerő, nem mennek még normálisan a folgok, nettó megtakarító mindenki - sorolta. Pozítv a fizetési mérleg, ha elindul a növekedés, ez megváltozhat. Az aranykornak vége, nem lesz itt 3-5 százalékos növekedés, az USA-ban lehet csak ilyen, de lassú bizonytalan növekedési poziciók alakulnak ki.

Egy cunamit kaptunk az állam és a jegybank részéről: itt a növekedési hitelprogram, a rezsicsökkentés, 2020-ig van ígérgetés. 2015-ben szerinte 1,7-re 1,5–re esünk vissza, hiába 2 százalékos idén a növekedés.

A bankok sanyargatásáról lassan le lehetne szokni - mondta.