Orbán: nehéz kérdés, kell-e csatlakozni az eurózónához

Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke kapta az első Lámfalussy-díjat - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank által rendezett Lámfalussy konferencián. A kormányoknak és a jegybankároknak össze kell fogniuk, hogy a gazdasági problémákat megoldják - hangsúlyozta a jegybankár. Az euróövezetbe való belépésről Matolcsy azt mondta: nincs dilemma, hiszen a csatlakozás kötelező, az időzítés tekintetében viszont vannak olyan kérdések, amelyeket meg kell fontolni.

Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált Nowotnynak, akit a barátjának nevezett. Orbán szerint nehéz kérdés, kell-e csatlakozni az eurozónához. "Az óvatos duhajok közé tartozom, nem csinálok ebből presztízskérdést" - mondta Orbán, aki szerint meg kell maradni a praktikusság talaján. Dél-Európa tanulságait tanulmányozni kell, meg kell nézni, az országok miért kerültek nehéz helyzetbe. Ha túl nagy a gazdasági különbség a zóna tagjai és a csatlakozó ország között, az problémát okozhat.

Orbán sokat gondolkozott azon, elfogadja-e a felkérést, mert az európai doktrína szerint ma, ha egy jegybankár és egy miniszterelnök találkozik, akkor az egyiknek át kell menni az út túloldalára. Orbán elismerte, hogy ennek van alapja, sokszor a kormányok a jegybankok segítségével leplezték el a gazdasági problémákat. Orbán szerint nem szabad fenntarthatatlan költségvetési pályákat a jegybankok segítségével folytatni. Együttműködni viszont kell a jegybankokkal.

Az alapkamat ügye is olyan kérdéskör, amelynél vigyázni kell a hatáskörök elhatárolására. A kormányoknak távol kell tartani magukat az árfolyamok vitájától, ezt meg kell hagyni a jegybanknak. A kormány feladata a stabil gazdaságpolitika. A költségvetési hiány szokott két választás között is jól alakulni, olyan viszont még nem volt, hogy a választás évében is jól alakuljon. Most Magyarország azzal próbálkozik, hogy 2014-ben is 3 százalék alatt is maradjon a hiány, ami elismerésre méltó teljesítmény.

A forint ügyében azt teheti még a kormány, hogy olyan külkereskedelmi és folyó fizetési mérleget tart, ami stabilitást ad. Ha ez megtörtént, mindent megtett a kormány az árfolyam érdekében.

Orbán szerint a jegybankok joggal kényesek a függetlenségükre, de nem lehet kiszakítani őket a gazdasági környezetből. Világosan látszik, hogy a világban példa nélküli változások zajlanak le, a hatalmi viszonyok átalakulóban vannak. Orbán arra figyelmeztetett, érdemes figyelni a felemelkedő hatalmak katonai kiadásaira is. Ha nem változtatunk az európai politikán, a kontinens az átrendeződés vesztese lesz a magyar miniszterelnök szerint, kiszorul abból a körből, amelyik befolyásolni tudja a világ alakulását.

Magyarország az európai kontinens része, ami rossz Európának, az nekünk is rossz, ami jó, az nekünk is jó. Európa adja a világ lakosságának 8, a termelésének 25 százalékát, és költi el a szociális kiadások felét. Orbán figyelmeztetett arra is, hogy az országok adóssága és kamatterhei magasak, emiatt az út lassan kifogy a lábunk alól. Szerkezeti problémákról van szó, amit szokásos eszközökkel nem lehet kezelni, új stratégiákra van szükség, ehhez a lakosság támogatására is szükség van.

Orbán szerint először is stabilizálni kell az eurozónát, közös pénzt gazdasági válságban nem lehet fenntartani közös kormányzás, költségvetést, elosztási rendszerek nélkül. Emellett be  kell látni, az eurozónába nem tartozó országoknak meg kell adni a lehető legnagyobb szabadságot. Nincs olyan gazdaságpolitika, amely egyszerre jó Magyarországnak, Svédországnak és Angliának. A harmadik gondolat Orbán szerint szentségtörésnek számít ma Európában, ez a "bővítési fáradság", senki nem akar új tagokat beengedni. Pedig ha már az 1990-es évek közepén felveszik a zónába a kelet-európai országokat, most a válságban erősebb lett volna az unió. A balkáni országok felvételének kitolása nem csak a Balkán országoknak rossz, hanem az uniónak is - mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint szükség lenne egy szabad kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Államokkal, hogy bővülni tudjon. Az ötödik dolog az Oroszországgal való kapcsolat újratárgyalása. Magyarországon ezzel kapcsolatban vannak ellenérzések, de ha nem leszünk képesek újrateremteni a viszonyt, az ott lévő nyersanyagokban lévő lehetőségeket kihasználni, akkor szűkösek lehetnek az erőforrások.
Az energiaárak is túl magasak Európában Orbán szerint, az USA-ban és Ázsiában sokkal olcsóbb mindez. Az energia szerepe a versenyképességben meg fog nőni. Azok az országok, amelyek nem lesznek képesek olcsóbban energiát szolgáltatni a gazdaságnak, hátrányba fognak kerülni. Meg kell válaszolni azt a kérdést, hogyan lehetne az USA-val azonos árú energiarendszert kialakítani, eközben el kell felejteni az atomenergiával kapcsolatos ellenérzéseket.

Magyarországról szólva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a válságban az első pénzügyi összeomlás Magyarországon következett be, ennek eredménye lett az IMF-megállapodás. 2010-ben még mindig éles versenyben voltunk kockázatosság szempontjából Görögországgal. Azóta viszont sokat csökkentettük a kockázatunkat. Nehéz döntés volt 2010-ben, hogy inkább a mozgástér csökkentésével vagy növelésével próbálunk kijutni a válságból. Azt gondolta a kormány, hogy a válságkezelés akkor lesz sikeres, ha a kormány nem a válságkezelésre összpontosít. A reformok nem elegendőek, teljes mértékben újra kell szervezni a rendszert - mondta Orbán. Új adózás, új törvények, új alkotmány - ezek túlmutatnak a reformokon a miniszterelnök szerint. Most eljutottunk oda, hogy már nem a válsággal kell foglalkozni, hanem egy felívelésre kell felkészülni.

Magyarország kis ország, tudnia kell, hol a helye - mondta Orbán. Ennek ellenére mások sok magyarországi intézkedést bevezettek, ezek között említette a bankadót, az ágazati különadókat, a nyugdíjrendszer átalakítását.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-európai blokknak mások a növekedési lehetőségei, mint az unió egészének. Ehhez erőkoncentrációra lenne szükség. A magyar kétharmad is erről szól, enélkül a megújulási politikát nem csak végigvinni, de elkezdeni sem lehetett volna. Ahhoz, hogy sikeres legyen egy kormány, erőkoncentrációra van szükség - adott tanácsot Orbán az európai vezetőknek.