Vértes: Egy elvesztegetett évtized után vagyunk

Tartós reformképtelenség van Magyarországon, a „heterodoxia” pedig sikertelen volt – vélte. A hatalmi populizmus, a jogbiztonság hiánya, az államosítás, a piacátrendezés és a nacionalista elfordulás Európától azt eredményezte, hogy Magyarország leszakadt. A tőke és a munkaerő nem befelé, hanem kifele áramlik a magyar gazdaságból – hívta fel a figyelmet.
 
Politikai, társadalmi párbeszédre van szükség a választások után. Szükség van egy kerekasztalra valamennyi demokratikus erővel, ám ez nem látszik reális megoldásnak. El kell fogadni, hogy van egy elvesztegetett évtizedünk – jegyzete meg.
 
Ha a társadalmi, politikai párbeszéd (kerekasztal) nem valósul meg, akkor újabb elvesztegetett évtized vár Magyarországra – prognosztizálta. A bizalmat elveszteni könnyű, ami 10 év alatt következett be.
 
A fő feladat a bizalom helyreállítása, a bizalom visszaszerzése. Ehhez vissza kell térni az európai értékekhez és a magyar érdekek valódi védelméhez – mondta Vértes. Helyénvaló lenne érvényesíteni érdeleinket a bankunió kérdésében is.
 
A társadalmi egyeztetési folyamat is hiányzik – utalt a paksi szerződésre, amiről a kormány senkivel nem egyeztetett.
 
A fokozatos gazdaságpolitikai fordulat főbb elemei a több üzleti beruházás és a több foglalkoztatás. Az oktatás fejlesztése és a szociális védőháló erősítése is fontos lenne. A lefagyasztott gazdaság felmelegítésére van szükség.
 
Az új üzleti beruházásokhoz kedvezmények kellenek – a kormány és az ellenzék között egyetértés kell, hogy legyen erről a választások után, bárki is kormányoz majd. Békét kell kötni a bankrendszerrel – fűzte hozzá.
 
Az ágazati válságadók 900 milliárdot (a GDP 3 százalékát) tesznek ki, amit csökkenteni kell – hívta fel a figyelmet.
 
Többkulcsos adórendszert kellene bevezetni, vagyis egy „ésszerűen progresszív” rendszert javasok a GKI. A munkanélküliségi ellátást 3 hónapról 5-re kell növelni.
 
Minél előbbi eurócsatlakozást (ERM II-be való belépést) javasol a GKI. Kell találni egy közös célt, ami mozgósítja az országot. – mondta Vértes. Ezek a lépések 2 százalék fölé vihetik a növekedést 2014-18-as időszakban. Ám egyelőre 1,5-2 százalékos növekedéssel érdemes számolni.
 
 
A gazdaságpolitikák átalakultak a válság során – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a GKI Gazdaságkutató konferenciáján. Bod Péter Ákos idézte Jean-Claude Trichet gondolatait, aki szerint „a makromodellek nem voltak képesek előre jelezni a válságot, és képtelennek bizonyultak annak érthető megmagyarázására, hogy mi ment végbe a gazdaságban”. Trichet válsággal szembesülve úgy érezte, „a szokásos eszköztár cserben hagyott minket.”
 
A pénzügyi válság Ben Bernanke szerint inkább a gazdasági mechanizmusok és a gazdaságirányítási döntések kudarcairól szól, mint a közgazdaságtané – fűzte hozzá Bod Péter Ákos.
 
Ami nálunk van, az nem „unortodox”, inkább „heterodox” gazdaságpolitika. Nem csak az elmúlt 4 évben, hanem az elmúlt 40 évvel is – mondta Bod. „Általában szembemegyünk az autópályán.”
 
 
Amikor nem kellett volna – a 2008-as válság előtt –, nagy költségvetési hiány volt Magyarországon. A válság kirobbanása után ugyanakkor, amikor keynesiánus élénkítésre ett volna szükség, akkor erre nem volt lehetőség, szembe kellett menni a világgal ezért is esett nálunk nagyobbat a GDP, és nehézkes a felzárkózás.
 
 
A magyar gazdaságpolitika cikkcakkjai ellenére az ország nyitott, és viszonylag liberális maradt, hangsúlyozta Bod Péter Ákos. Ennek az a következménye, hogy nagyban ki vagyunk téve a gazdaságpolitikai változásoknak.
 
A magyar sajátosság, hogy az állam túlméretezett. Ebben más a magyar gazdaság, mint a többi régiós ország. Sokfajta gazdaságpolitikai erőfeszítést láttunk az elmúlt 25 évben, de azon senki sem tudott változtatni, hogy az állami újraelosztás mértéke rendkívül nagy maradt. Nem is látunk erőfeszítést arra, hogy ez változzon – mondta.
 
Az volt a korábbi feltételezés, hogy a nem szokványos gazdaságpolitika beindítja a gazdaság motorját – idézte Matolcsyt György, korábbi gazdasági minisztert Bod Péter Ákos.
 
 
Mégis, Magyarország nem számít extrém helynek a gazdasági szabadság mércéjén – Heritage Foundation.
 
Ezen a vidéken mindig „heterodox” lesz a gyakorlat, nem lehet csak Adam Smitht felhasználni – mondta Bod Péter Ákos.
Azt gondoltuk, hogy a második Orbán-kormány patrióta gazdaságpolitikát követése, és a hazai szereplők előnyben részesíti, valamint a kulcsszektorokban a hazai részarányt növelik.
 
„Neo-weberiánus” államfelfogást, fegyelmet lehetett várni, valamint a középosztályt preferáló adópolitikát.
 
Nem gondolta, hogy késői lesz az euróbevezetés, és azt sem, hogy az ipart preferálják majd a szolgáltató-szektorral szemben. „Nem csak az az ipar, ami gurul és pöfög” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem tartja végiggondolnak ezt a koncepciót.
 
Nem gondoltam, hogy a verbális Európa-szkepticizmust tényleges „keleti nyitás” követi – jegyezte meg a Corvimus Egyetem professzora.