Akcióterv, vagy az élénkülés javítja a női foglalkoztatást?

„A 2013-as évben regisztrált foglalkoztatásbővülés mind a nők, mind a férfiak esetében a Munkahelyvédelmi akció sikerének köszönhető” – hangoztatta a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. Szalai Piroska közölte: a KSH legutóbbi adatai szerint 2013 utolsó negyedévében a 15-64 éves korosztályban 1,83 millió foglalkoztatott volt, míg az előző év azonos időszakában 1,79 millió. A nőknél az 55-59 és a 30-34 évesek között 1,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatási ráta. Az 50-54, valamint a 25-29 évesek között 1,3 százalékkal javult a mutató. Mindkét nem esetében jelentősen nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatása: novemberi adatok szerint 328 ezer munkavállaló – a korcsoport kétharmada – után vettek igénybe járulékkedvezményt a munkáltatók. Novemberben 32 600 kisgyermekes után igényeltek járulékkedvezményt, tavaly összesen 6,3 milliárdos értékben. A 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 2012-ben 36,1 százalék volt.

Szalai szerint szerepet játszott a foglalkoztatás növekedésében az új Munka törvénykönyvében lefektetett rugalmas munkaerő-piaci keretrendszer, és a gyed-extra idei bevezetése is (január végéig erre mintegy ezren jelentkeztek). 2012-ben 20 éves csúcsra, 52,1 százalékra emelkedett a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája, a 2013-as mutató 52,8 százalék is lehet. Ezek az adatok azonban még mindig alacsonyak az uniós átlaghoz képest.

Korábban Lázár János államtitkár azt közölte, hogy a 2011-15 között megvalósuló munkaerő-piaci programok révén több mint 58 ezer hátrányos helyzetű nő visszatérését segítik elő a munka világába; 4120-an gyesről, gyedről térnének vissza. Az elmúlt két évben a munkaügyi központok 43,8 milliárdot fordítottak a foglalkoztathatóság javítására, ebből mintegy 22 milliárd a nők munkaerő-piaci integrációját segítette elő.

„A női foglalkoztatás javulásában a Munkahelyvédelmi akciótervnek egyelőre marginális szerepe lehet” – mondta lapunknak a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely elmondta: a kormány ezen intézkedéseinek nagy mértékben középtávon lehet pozitív hatása. A javuló adatok jelenleg inkább a konjunktúrának köszönhetőek. A külső és belső kilátások is kedvezőbbek, az exportra termelő cégek tovább bővítenek, a belső és külső keresleti tényezők is jó irányba haladnak. A nők foglalkoztatását az idősebb korosztályokban az is javíthatta, hogy – Suppan szerint nagyon helyesen – szigorodtak a nyugdíjba vonulás feltételei. A nők foglalkoztatása főként a belső kereslet által táplált kiskereskedelemben, szolgáltatásokban és az ipar (főként a könnyűipar) egyes területein javulhat még. Suppan hangsúlyozta, tavaly még főként a közmunkaprogramnak köszönhetően javultak a foglalkoztatási adatok, de az év végén ez már egyharmadrészben a piacnak is köszönhető volt (bár ennek egy része külföldi munkavégzés volt).

A GKI-Erste tegnap megjelent konjunktúra-indexe szerint a foglalkoztatási szándék minden ágazatban rosszabb lett, és erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.