A januári deficit az éves előirányzat 7,7 százaléka lett. A központi költségvetés 166,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 54,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 36,6 milliárd forintos szufficittel zártak.
2013 januárjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 2,5 milliárd forint volt. Az NGM a közleményében kifejti: a két év januári egyenlegének eltérő alakulásában elsősorban a központi költségvetési szervek kiadásainak és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok (azon belül is az európai uniós programok) bevételeinek és kiadásainak eltérései játszottak szerepet. Emellett jelentős mértékben meghaladták a tavaly januári kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is, amelyek a magasabb törvényi előirányzatból, illetve a nagyobb arányú nettó finanszírozásból fakadnak.
Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára lapunknak arra a kérdésére, hogy a gyengébb árfolyam miatt kell-e módosítani a költségvetést (a büdzsét 296 forintos euró mellet tervezték, jelenleg pedig 310 forint feletti az árfolyam), elmondta: "Nincs szükség az idei költségvetés módosítására a jelenlegi magasabb árfolyamszint miatt. Az árfolyamgyengülésnek túlnyomórészt külső oka van, a költségvetésben jelentős tartalék áll rendelkezésre, a magyar gazdaság fundamentumai pedig stabilak. Az év átlagában a forint árfolyama erősebb is lehet. A jelenlegi árfolyamszinten az egyértelműen számszerűsíthető közvetlen és közvetett hatásokat figyelembe véve nagyjából nullszaldós az árfolyamgyengülés költségvetési hatása. (Az árfolyamgyengülés közvetlen negatív hatásait - elsősorban a megnövekedett kamatkiadásokat - ellensúlyozzák a gyengülés miatti némileg magasabb infláció miatti magasabb bevételek.) A Kormány április hónapban, a Konvergencia Program elkészítésének folyamatában fogja frissíteni makrogazdasági előrejelzéseit".
Banai a Világgazdaság kérdésére közölte: "a bevételek összhangban vannak a várakozásokkal. Az áfánál a nettó áfa bevételek a bázis értékhez képest a magasabb kiutalások miatt maradtak el".
Idén januárban 211, míg tavaly ilyenkor 225,6 milliárdnyi áfabevétel keletkezett.
"Ennek konjunkturális okai vannak. A kiutalások alakulását ugyanis nagymértékben befolyásolják a termelési ciklusok, illetve az export , melyekhez kötődő áfa kiutalások a január hónapot bázis- és tárgyév viszonylatában eltérő módon érintették" - tette hozzá Banai.
"A pénzügyi tranzakciós illeték kedvező időarányos teljesítésében az adóalap szezonalitása (így a december havi tranzakciók magas volumene) és a Magyar Államkincstár befizetéseinek kedvező alakulása egyaránt szerepet játszott" - mondta.
A központi költségvetés januári bevételei az előző év azonos hónapjához képest kismértékben, 3,4 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb bevételei állnak.
A központi költségvetés január havi kiadásai 72,5 milliárd forinttal magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely főként a központi költségvetési szervek kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze.
A központi költségvetési szervek kiadásai döntően a 2013. áprilistól átvett volt egészségügyi nonprofit szervezetek megjelenő kiadásai folytán, valamint a tavalyi év szeptemberétől végrehajtott pedagógus-béremelések miatt lettek magasabbak az előző évinél. Mindezeken felül jelentős mértékben meghaladták a tavaly januári kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hónapjában 156 milliárd forint volt, amely az 158 milliárd forintos bruttó befizetés és a 2 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. Az előző év azonos időszakához képest a befizetések 2,7 százalékkal, míg a kiutalások 2,5 százalékkal csökkentek.
Általános forgalmi adóból 210,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételtől 14,9 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból realizált bevétel az év első hónapjában 64,8 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 2,6 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal magasabb.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első hónapjában 31,8 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékének 131,8 százaléka. A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első hónapjában 29,7 milliárd forint bevétele keletkezett. Hitelintézeti járadék címen január végéig 96 millió forint bevétel realizálódott; amely 245,1 millió forinttal maradt el a 2013 azonos hónapjában befolyt bevételtől.
Az egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) az év első hónapjában 1,2 milliárd forint bevétel teljesült, a bevétel így 44 százalékkal maradt el a 2013 januáritól; ez részben az eva hatálya alá tartozó adózók számának egy év alatt bekövetkezett csökkenéséből adódott. A kisadózók tételes adójából januárban 2,9 milliárd, a kisvállalati adó címen pedig 1,7 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.
2014 januárjában a központi költségvetési szervek bevételei összesen 99,9 milliárd forintot tettek ki, mely 1,6 százalékkal magasabb a 2013. január havi bevételeknél. A kamatkiadások 2014. januárjában 72,7 milliárd forintot tettek ki, 12,8 milliárd forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában, a kamatbevételek pedig 11,3 milliárd forintot értek el, 4,4 milliárd forinttal magasabbat az előző év január hónapjához képest. A nettó kamatkiadás (61,4 milliárd forint) így összesen 8,4 milliárd forinttal lett több az előző év hasonló időszakához képest, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
A társadalombiztosítási alapok 2014. január havi 54,6 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 30,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 23,7 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. január végén a tb-alapok együttes többlete 50,9 milliárd forintot tett ki.
Az elkülönített állami pénzalapok január havi 36,6 milliárd forintos többlete az előző év azonos hónapjához képest kismértékben csökkent. Az alapok összes bevételei 1,0 milliárd forinttal, kiadásai 1,8 milliárd forinttal voltak magasabbak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.