Nagyon nehéz jó magyar munkaerőt találni - visszaüt a túlképzés

A magyar munkaadók körében végzett Manpower-felmérés szerint hazánkban a globális átlagnál jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni: Magyarországon a munkaadók 45 százaléka, míg világszerte 36 százaléka panaszkodott szakemberhiányra. A felmérés szerint a szakmunkás munkakört tudják a legnehezebben betölteni a munkaadók. Egyre több gazdasági szegmensben jelenik meg a munkaerőhiány.

"Napjainkra Székesfehérváron eljutottunk odáig, hogy kijelenthetjük: gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Vannak olyan szegmensek, olyan munkavállalói csoportok, akik munkaadói szempontból nem preferáltak. Az ő elhelyezkedésük továbbra is nehézkes, de a műszakban végzendő fizikai munkát vállaló emberek elfogytak. Nincsenek már olyan rétegek, akiket aktivizálni lehet, ha új jelentkező érkezik friss belépő a munkaerőpiacra vagy a jelenlegi munkahelyével nem elégedett és váltani szeretne. Ez azonban nem pótolja a meglévő munkaerőhiányt, mindössze a fluktuációt növeli” – fogalmazott a helyzettel kapcsolatban Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyvezetője úgy véli: a válság a munkaerőpiacon köddé vált. Az észak-dunántúli termelő cégek, tapasztalataik szerint fejlesztenek, építenek, beruháznak. Azzal is szembesülnek, hogy eddig 8-12 főből tudták kiválasztani a számukra legmegfelelőbb munkaerőt, most azonban az adott (piacképes) munkavállalónak van 2-3 választási lehetősége, hogy elhelyezkedjen. – És nem informatikusról van szó, hanem betanított munkásokról – mondta Ottó Csaba.

A szakember szerint a probléma oka évek óta a túlképzés, amelyet jól mutat egy egyszerű összehasonlítás is: míg egy képzettséghez nem feltétlenül kötött ügyfélszolgálati pozícióra napi 130-150 pályázat érkezik, addig szintén képzettséghez nem kötött gyári munka esetében jó, ha tizedannyi jelentkezés fut be.

Az ügyvezető a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban arról is beszélt lapunknak: a válság után feltehetően a hamarabb meginduló autóipar, majd azt követő elektronikai ipar keres majd nagyobb létszámban munkavállalókat. A munka jellegéből adódóan elsősorban operátor, gyártósori összeszerelő, SMTP operátor, gépkezelő és ezen munkakörök kiszolgálására targoncás, beállító, műszerész munkakörökre van igény, általában több műszakos munkarendben.  Az összeszerelői munkának iskolai végzettség kötelme általában nincs, inkább a monotónia-tűrés és a kézügyesség az a kompetencia, ami alapján a kiválasztás történik.

"Tapasztalataink azt mutatják: az Észak-Dunántúlon az említett betanított operátori munkakörbe gyakorlatilag elfogytak a jelentkezők, a helyzet a 2008-as válság előtti utolsó évekhez hasonló. Nagyon sok egyetemet, főiskolát, OKJ-s felsőfokú képzést végzett, vagy érettségivel rendelkező fiatal van, akik ilyen jellegű munkát nem vállalnak el. Ők túlképzettek ezen álláslehetőségekre, ugyanakkor jó szakmunkást találni nagyon nehéz" - fogalmazott. Hiányszakma pedig sok van, ilyen a  villanyszerelő, műszerész, gépbeállító, lakatos, esztergályos, általános karbantartó, hegesztő, CNC esztergályos, SMT operátor. Márpedig ezen szakmák képviselőire a termelő cégnek nagy szüksége van.