BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Eddig nem jött be a keleti nyitás

Lefelé korrigálta az elmúlt hónapok külkereskedelmi többletét a statisztikai hivatal, ami miatt akár a GDP-adatokat is ronthatja a KSH. Ez azonban talán nem történik meg, mert a termelési oldal nem változott. Az orosz–ukrán konfliktus hatása már látszik a számokon, és a várható további szankciók sem sejtetnek sok jót. A keleti nyitás sikerére is várni kell még.

Az első félévben az export 8,2, az import 8,5 százalékkal növekedett, a külkereskedelmi többlet pedig 3,3 milliárd eurót tett ki. A statisztikai hivatal azonban lefelé módosította az elmúlt hónapok exporttöbbletét. „Nem csupán az utolsó hónap külkereskedelmi adatát módosította a KSH, amiről eddig csak előzetes becslés állt rendelkezésre, hanem egészen áprilistól kezdve érdemben csökkent az aktívum” – emelte ki Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Áprilisban 629 millió euróról 537 millióra, májusban 410 millió euróról 291 millióra vágta vissza a többletet a hivatal.

"A várakozásoktól elmaradt az első féléves exporttöbblet, de a mértéke továbbra is jelentős” – mondta lapunknak Jobbágy Sándor. A CIB Bank elemzője szerint a külső körülmények az exportnak nem kedveznek annyira, mint korábban, és az import növekedésnek a dinamikája utolérte az exportét. „Sőt, az első félévben egy kicsit felül is múlta.”

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy nem csak az utóbbi hónapok, de az elmúlt másfél év kiviteli adatait is jelentősen lefelé korrigált a KSH. „Az importértékeket viszont felfelé változtatta a statisztikai hivatal, így az idei külkereskedelmi mérleg 300, a tavalyi pedig 453 millió euróval lett kisebb a korábban közöltnél” – mondta lapunknak az elemző. „Ez már olyan mértékű változtatás, hogy a tavalyi egész éves és az idei első féléves GDP számokat is 0,1–0,2 százalékponttal lefelé módosíthatja a KSH” – fejtette ki. Balatoni András azonban úgy látja, hogy legfeljebb a növekedés szerkezete változhat, mert a GDP-t termelési oldalról számolják ki.

A külkereskedelmi adat felülvizsgálatának jó oldala is lehet. „Jellemzően az importra vonatkozó statisztikákat emelték meg, ami összhangban áll a belső kereslet élénkülésével” – fejtette ki Balatoni. „Idén a reálbérek dinamikusan növekednek és a háztartási optimizmus is magasabb az elmúlt években regisztrált szintnél, ami jellemző a választási évekre” – mondta az ING elemzője. „A bértömeg óvatos becslések szerint is 6-8 százalékkal emelkedik és a beruházások felfutása is fűti a behozatalt” – tette hozzá.

Ezzel szemben a kivitel további növekedésében jelentős kockázatot hordoz az orosz–ukrán konfliktus. Balatoni kiemelte, hogy a két országba ment tavaly a hazai kivitel 5,5 százaléka. Az idei első félévben Oroszország felé 16,4, Ukrajna irányába pedig 12,2 százalékkal zuhant a kivitelünk. A konfliktus az utóbbi hónapokban mérgesedett el, ezért a tendencia akár fel is erősödhet. Ha az Európai Unió újabb szankciókkal sújtja Oroszországot, az fokozhatja a visszaesést. A behozatal már közel 10 százakkal esett vissza az ország felől.

„Jól jelzi az ipari kilátások romlását a beszerzési menedzserindex (BMI) megbicsaklása, emellett az év vége a szezonális hatások, valamint a magas bázis miatt várhatóan nem lesz túl acélos” – véli Balatoni. A BMI augusztusban 51 pontra esett az előző havi 56,6-ról, vagyis közel került az 50 pontos szinthez, ami a bővülést elválasztja a csökkenéstől. Ráadásul az európai gazdaság kiábrándító teljesítménye is visszafogja az exportot az év hátralévő részében.

A keleti nyitás pedig nem váltotta be a kormány várakozásait. „Az országcsoportokat tekintve továbbra is az EU felé megy az export döntő része, 79 százaléka, az USA irányába is jelentősen nőtt a kivitel, míg a tőlünk keletebbre eső országok felé visszaesés látható” – fejtette ki Gabler. „Utóbbi részben a komáromi Nokia gyár bezárásának eredménye” – mutatott rá. Az ázsiai országok felé 10 százalékkal kevesebbet exportáltunk az idei első félévben, mint az előző év azonos időszakában.

Jobbágy kiemelte, hogy a GDP sokkal erősebb, mint tavaly, de a szerkezet nem alakult át jelentősen. A fő húzóerő az autóipari export, de több más ágazat is kezd felzárkózni. A Nokia gyár bezárásának ellenére sok évnyi visszaesés után az elektronika is jobban teljesít, amely a válság előtt húzóágazat volt” Idén 7,4 milliárd euró közelében lehet a külkereskedelmi egyenleg a CIB szerint, és jövőre is nagy többlet várható. A többi elemző pesszimistább: az Erste 6,8, az ING 5,4 milliárd eurós többletet vár az idei évre.

Dübörög a járműexport

A gépek és szállítóeszközök a kivitele és a behozatala egyaránt kilenc százalékkal nőtt a tavalyi év első hat hónapjához képest – derült ki a KSH jelentéséből. Az exportban a második, míg az importban az első negyedéves dinamika mutatott erőteljesebb növekedést. Az exportot az autógyárak húzzák: a kivitelben legnagyobb súlyú járműexport volumene – a személygépkocsik iránti világpiaci kereslet emelkedésével összefüggésben – 2013 azonos időszakához képest csaknem másfélszeresére nőtt.

Az ehhez kapcsolódó behozatal (elsősorban az autóalkatrészek és tartozékok forgalma miatt) is jelentősen, közel harmadával haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Az ehhez kapcsolódó behozatal (elsősorban az autóalkatrészek és tartozékok forgalma miatt) is jelentősen, közel harmadával haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.