Sokáig alacsonyan tartaná a kamatot az MNB, de vannak kockázatok

Az MNB elemzői 0,1 százalékos pénzromlásra számítanak az idei évben, jövőre azonban 2,5 százalékra emelkedhet a drágulás üteme, miután a rezsicsökkentések kiesése megemeli az indexet – derült ki az inflációs jelentésből.

A jegybank elemzői leginkább az idei növekedési várakozást módosították: a három hónappal ezelőtt jósolt 2,9 százalék helyett most 3,3 százalékos GDP-bővülésre számítanak. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a második negyedévben minden várakozást meghaladva, közel 4 százalékkal növekedett a gazdaság. A lendület azonban az MNB szerint sem tarthat ki: a következő negyedévekben egyre lassabb lehet a bővülés. A jövő évben 2,4 százalékkal növekedhet a gazdaság.

Ha számoltak már a devizahitelesek megmentésével, akkor úgy tűnik, a lépés nem hoz érdemi növekedési többletet. Ez érhető is, hiszen a bankrendszert újra megtépázza a lépés. A devizahitelek átváltásának hatásairól ugyan nem ír a monetáris tanács, néhány kockázatot azonban most is látnak. Az inflációs jelentésben azt írják, ha lassabb lesz a növekedés a külkereskedelmi partnereknél, lazább monetáris kondíciókra lehet számítani, ami még alacsonyabb alapkamatot jelent.

Erre van esély, hiszen az európai gazdaság alig növekszik, és az infláció majdnem eltűnt az euróövezetben. A másik forgatókönyv az, hogy a fejlett országok jegybankjai korábban emelnek kamatot. Ez az MNB-t is arra késztetné, hogy felhagyjon azzal a törekvésével, amely szerint jövő év végéig tartja a kamatszintet. Akkor is szigorítani kell, ha foglalkoztatottság és a fogyasztás gyorsabban bővül hazánkban, ami nagyobb inflációhoz vezetne.

Abban azonban szinte biztosak lehetünk, hogy az MNB elsőször nem kamatemeléssel reagálna néhány olyan kockázatra, amely a forint meredek gyengülésével járhat. Balog Ádám, a jegybank alelnöke a Wall Street Journalnak a közelmúltban azt mondta, a kamatemelést csak akkor vetik be, ha minden más eszköz elbukott. Ezért leginkább arra lehet számítani, hogy az MNB verbális intervencióval próbálná megfékezni a forint esését, azt követően pedig a devizatartalék felhasználásával menne szembe a piaccal.

Néhány elemző szerint sikerülhet 2015 végéig fenntartani a jelenlegi kamatszintet az MNB-nek, ehhez az kell, hogy a Fed még egy ideig fenntartsa a 0-0,25 százalékos kamatsávot és az EKB likviditásbővítése jól sikerüljön. Létezik azonban olyan forgatókönyv is, amely szerint az infláció emelkedése vagy a forint meredek esése miatt mégis kamatot kell emelni. A legtöbben a jövő év közepe után kamatemelést várnak az MNB-től, miután a Fed várható szigorítása tőkekivonást eredményezhet a kockázatosabbnak ítélt feltörekvő piacokról, így Magyarországról is.