Felkészülés a szankciók utáni világra

Az ukrán válság feladta a leckét az október 16-17-i budapesti VII. Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember-találkozó szervezőinek. Oroszországot a Nyugat Ukrajna miatt szankciókkal sújtja. A NATO és EU-tag Magyarország számára sem egyszerű összehangolni a magyar nemzeti, nemzetgazdasági érdekeket, energiabiztonsági ügyeinket, szövetségesi elkötelezettségünkkel. A fejlemények nem változtatnak Magyarország külkereskedelmi-gazdasági irányultságán (a forgalom több mint háromnegyede az EU-tagokkal bonyolódik le), de Oroszország Németország után a második legfontosabb importpartnerünk (energiahordozók, nyersanyag – a teljes oroszországi import több mint 90 százaléka).

A megváltozott helyzethez alkalmazkodnak a budapesti fórum-kulcstémái, például az erőteljesebb orosz érdeklődés az innováció, a közös projektfinanszírozás, az oroszországi beruházások magyar finanszírozási lehetőségei iránt. A szankciók elvágják az orosz bankok egy részét a nyugati pénzpiacoktól, hitellehetőségektől, az orosz gazdaság egészét hi-tech ágazatoktól. Ugyancsak lehetőséget kínál orosz cégek európai uniós képviselete Magyarországon. Az idegenforgalom, (orvosi) turizmus és az ingatlanfejlesztés eddig is a sikerágazatok között volt, és – ellentétben néhány régiószomszédunkkal, ahová nem mennek szívesen orosz turisták – nem vetette vissza az ukrán helyzet.

Az első félévben a kétoldalú kereskedelmi forgalom a magyar adatok szerint tavalyhoz képest több mint 11 százalékkal visszaesett. Az szerkesztőséghez eljuttatott orosz adatok az idei január-júliusi időszakban (a tavalyi hasonló periódushoz képest) mindössze 2,2 százalékos visszaesést jeleznek. (Orosz elemzők szerint nagyrészt az Oroszországon át Magyarországra szállított, FÁK-eredetű energiaforrások könyvelése okozza az eltérést). Tavaly a teljes Magyarországra irányuló orosz export 91 százalékát nyersanyagok és energiahordozók alkották, míg a magyar export fő tételei több mint 45 százalékkal a gépipari berendezések voltak.

A 2014-es év első felében a magyar élelmiszer és feldolgozatlan mezőgazdasági termékek oroszországi exportja 8,6-ről csaknem 10 százalékra nőtt a teljes kivitelben, miközben az orosz energiahordozók exportja 10 százalékkal csökkent, értékben 3,6 milliárd dollárra az előző év hasonló időszakához mérten. Az elmúlt években Oroszország fedezte a magyar gázimport 80, a nyersolajimport 90 százalékát. A közvetlen tőkeberuházások értéke nagyjából egymilliárd dollárt ért el mindkét oldalon. A magyar rész felét az OTP akviziciói alkották, a Mol 200 milliót invesztált a Rusznyefttyel közös vállalkozásba (Zapadno-Malobalik mező).

Az áruszállítások egy részét sújtja az embargó, de meg lehet találni a kiskaput. Putyin is figyelmeztetett, amelyik cég kivonul az orosz piacról, annak nehéz lesz oda visszakapaszkodnia. Az orosz gázszállításoknak rövidtávon nincs alternatívája. Az aktuális brüsszeli és washingtoni stratégiai gondolkodás szerint nem kell Déli Áramlat, most, hogy Kijev a nyugati orientációt választja, vissza kell terelni az Oroszországból az EU-ba jövő gázszállításokat az Ukrajnán keresztül futó, szovjet időkből származó túlkoros és felújításra szoruló gázvezetékekbe. De itt nemcsak technikai kérdésekről van szó. Nincs arra a garancia, hogy Ukrajna belátható időn belül stabilizálódik, és lesz elég pénze a rendszer felújítására, vagy talál (nyugati) befektetőket ehhez. Az EU-tagok összekapcsolása, az interkonnektor-rendszer sem ad igazi megoldást, mert a benne lévő gáz jelentős része orosz eredetű. És ha a Gazprom kiköti, hogy márpedig nincs reexport (Ukrajnának), azt csapelzárással szankcionálni is tudja.

A Déli Áramlatról Szijjártó Péter magyar külügy és külgazdasági miniszter azt mondja, tartjuk magunkat a megállapodáshoz, megépítjük a magyar részt. Szerbia támogatja a vezetéket és ezt Brüsszel tudomására is hozta. A bolgárok a sokadik kormányválság után maguk sem tudják, mit akarnak. Az OMV leköszönő elnök-vezérigazgatója, Roiss, idén júniusban írta alá a Gazprom-vezér Millerrel a Déli Áramlatot megerősítő megállapodást. Az EU, amely most valamennyi részvevőre (beleértve a csatlakozni kívánó Szerbiát is) Déli Áramlat-ellenes nyomást gyakorol, elpuskázta az alternatív megoldást, a Nabuccot. Brüsszel szerint a Déli Áramlat ellentétes az uniós jogszabályokkal, amelyek tiltják, hogy a gázszolgáltatók egyben a vezetékszakaszok tulajdonosai is legyenek. (Ezt egyszerű portfolió-átcsoportosítási, vállalatalapítási technikákkal meg lehet oldani, mondják jogászok).

A Gazprom most tervezi át a Magyarországon átvezető útvonalszakaszt (amire a 2014 elején aláírt orosz-osztrák kiegészítő szerződés ad okot). A magyar vezetékszakasz évi kapacitása 30 milliárd köbméter felett lesz, ez idő szerint 610 millió eurós költségvetéssel, ami az új vezetékszakasz megépítésével (Baumgartenig) lényegesen megemelkedhet.

Ez idő szerint Paks az Oroszország-ellenes szankciók szürkezónájába sorolható. Az illetékes kormánybiztos, Aszódi Attila néhány hete azt mondta, a Moszkvát sújtó szankciók nem érintik a Paks projektet (az idén januárban a Roszatommal aláírt szerződést két újabb energia-blokk létesítéséről). Ám ha újabb, az eddiginél is keményebb szankciók jönnek (amiről hallani Brüsszelben is), Paks jövőjét is átírhatják. Orosz források szerint a 10 milliárd eurós hitelkeretet már 2014-ben megnyithatják, a 21 éves törlesztés 2026-ban kezdődik, addig csak a kamatokat kell fizetni. A két blokk elkészültéig ez évi 3,95, a rákövetkező hét évben 4,5, az azt követő hét évben 4,8, az utolsó hét évben pedig évi 4,95 százalék lesz.

A szankciók miatt a magyar gazdaság napi 300 ezer eurót, csaknem százmillió forintot veszít, mondta első külföldi útján Pozsonyban Szijjártó. Ennek csak a töredékét kaphatjuk meg az erre a célra létrehozott EU-alapból. Európának stratégiai partnerségre van szüksége Oroszországgal ahhoz, hogy legalább részben visszaszerezze azt, amit a válság kezdete óta konkurenciaképességéből elveszített – hangsúlyozta Szijjártó, aki fővédnökséget vállalt a budapesti fórum felett, a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilapnak adott, október 13-án publikált interjújában.

Milyenek az orosz gazdaság kilátásai? Vlagyimir Putyin elnök szerint a költségvetés feszül az olajáresés miatt, de az eresztékek bírni fogják. German Gref, a Szberbank vezérigazgatója két nappal ezelőtt azt mondta, hogy az orosz gazdaság kitart, ha a hordónkénti olajár lesüllyed 80 dollárra. (Az orosz adóbevételek csaknem a felét a szénhidrogének kitermelése és exportja adja). A jövő évi orosz költségvetés készítői még hordónkénti százdolláros árral kalkuláltak, de az Urals exportkeverék hordójáért most szeptemberben csak kilencven dollárt adtak. Gref szerint kicsi a valószínűsége, hogy az olajár 80 dollár alá esik, de helyénvalónak találja, hogy az orosz jegybank vezetője, Elvira Habibullina készíttet egy stressz-forgatókönyvet, amely kezeli az orosz gazdasági helyzetet, ha az olajár a 60 dolláros szintig süllyedne.

Függetlenednek a nyugati bankrendszertől, a belga bankközi átutalás rendszere, a SWIFT helyett a Szberbank rendszerét tökéletesítik. A kínaiakkal megállapodtak, hogy a kétoldalú kereskedelemben csökkentik a dollár szerepét. Egyes számítások szerint Kína a vártnál korábban, már 2014-ben, megelőzve az Egyesült Államokat, a világ legnagyobb gazdaságává válik. (Az IMF adatai szerint PPP (vásárlóerő) paritáson számolva Kína már az idén megelőzi az USA-t). És ha figyelembe vesszük, hogy a kínai gazdaság növekedési üteme a többszöröse a Nyugaténak, és a Kína-Oroszország tandem, az USA-hegemónia fő kihívói, plusz India, Brazília (BRIC-államok) a Nyugat össz-GDP-jének csaknem a háromnegyedét adják már ma, a többpólusú világrend hamarabb eljöhet, mint gondolnánk.

Az orosz-ukrán konfliktust, már csak méretkülönbségei, erőforrásai miatt is, az ukrán fél sokkal keservesebben megszenvedi, mint az orosz oldal. Oroszország deviza és aranytartalékai a CIA adatai szerint tavaly meghaladták az 515 milliárd dollárt (6. hely a világban), az ország gazdasága közepesen nyitott, tavaly a külkereskedelmen át realizálódott az orosz GDP hozzávetőlegesen 25%-a hatalmas, több mint 150 milliárd dolláros export-többlettel. Oroszország 2014-ben zéró körüli növekedést mutathat, 8 %-os inflációval, a rubel mintegy 20% leértékelődésével (ami exportserkentő hatású is) jóval 10 százalék alatti államadósság-hányaddal. Ukrajna GDP-je legalább 8-10%-ot zuhan idén 20 százalékos infláció és a GDP 104%-ára duzzadt államadósság, a hrivnya (UAH) kétharmados értékvesztése és jelképes, néhány milliárdos tartalékok mellett. Így jogos a kérdés: Kijev gazdaságilag (és politikailag) talpon tud-e maradni. Ez magyar szempontból elsősorban a gáz-tranzit miatt fontos.

Aligha szorul bizonyításra, hogy Moszkva, érdekeinek megfelelően szelektíven kezeli a kelet-közép-európai államokat. Lengyelországban (amely az Oroszország elleni szankciók további keményítésének egyik motorja) a budapestihez hasonló rendezvény a jelenlegi helyzetben alig elképzelhető, és az sem lehet véletlen, hogy míg Varsó az orosz gázszállítások akadozásáról számol be, Budapestről nem hallani ilyen híreket, sőt a minap megállapodtak a Gazprommal 700 millió köbméter orosz gáz Magyarországon való tárolásáról.

Az orosz fél kiemelten kezeli a budapesti üzletember találkozót. Az előadók listáján első ízben szerepel a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (SKÜ) nemzetközi osztályvezetője is. Ez a magát szerényen „autonóm non-profit szervezetként” jellemző grémium három éve Putyin kezdeményezésére jött létre. Az orosz elnök személyesen vezeti az SKÜ felügyelőbizottságát, amelynek tagjai között olyan gazdasági nagyágyúk vannak, mint a Szberbank, a Vnyesekonombank első embere, az orosz Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a gazdaságfejlesztési miniszter vagy Tatarsztan elnöke. Az orosz hatalomkoncentráció keretében Vlagyimir Putyin immár személyesen felügyeli a kulcsfontosságú folyamatokat a többi között az energia-gazdaságban és a hadiiparban – és az SKÜ-ben.

Minden krízishelyzet egyben lehetőség is, és a kibontakozást, mi több, előnyszerzést azoknak kínálja, akik ezt megfelelően kezelik és felismerik a kiutat. Az ukrán válság is előbb-utóbb így vagy úgy, de megoldódik, és a regionális kapcsolatok remélhetően visszazökkennek a kölcsönös érdekek sínpályájára. Európának éppúgy nem érdeke elfordítani Moszkvát magától, mint ahogy a több lábon állás jegyében az oroszok sem akarják elveszteni az öreg kontinenst, fő gázexport-piacukat. Az eljövő normalizáció időszaka lehetőséget kínál Magyarország számára, amit az ország javára ki lehet használni. Ez a budapesti fórum üzenete.

Nagyágyúk ügynöksége

Az orosz fél kiemelten kezeli a budapesti üzletember találkozót. Az előadók listáján első ízben szerepel a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (SKÜ) nemzetközi osztályvezetője is. Ez a magát szerényen „autonóm non-profit szervezetként” jellemző grémium három éve Putyin kezdeményezésére jött létre. Az orosz elnök személyesen vezeti az SKÜ felügyelőbizottságát, amelynek tagjai között olyan gazdasági nagyágyúk vannak, mint a Szberbank, a Vnyesekonombank első embere, az orosz Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a gazdaságfejlesztési miniszter vagy Tatarsztan elnöke. Az orosz hatalomkoncentráció keretében Vlagyimir Putyin immár személyesen felügyeli a kulcsfontosságú folyamatokat a többi között az energia-gazdaságban és a hadiiparban – és az SKÜ-ben.