Itt az új költségvetés: nő a fegyveresek bére, kisebb lesz a nyugdíjemelés

A 2015-ös költségvetés megvédi a kormányzás eddigi eredményeit - kezdte Varga Mihály a büdzsé bemutatását. A háztartások terhei 20-25 százalékkal mérséklődtek a rezsicsökkentés miatt, a családi adókedvezmény is 240 milliárdot hagy a családok zsebében - mondta be a miniszter a kormány két kulcsszavát. A 2015-ös költségvetés azonban elsősorban a bankelszámoltatás büdzséje lesz a miniszter szerint; mint mondta, 1000 milliárd forintot fizethetnek a bankok.

A jövő évre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány - mondta a miniszter. A háztartások fogyasztásnövekedése 2,6 százalékos lehet. A hiánycél, amelyet a kormány kijelölt, 2,4 százalékos, az infláció pedig 1,8 százalékos lehet. Úgy számolnak, hogy az adósság 75,4 százalékra csökkenhet.

Maradnak a különadók, vagyis a reklámadó és a bankadók is. A jövőben is mindenkinek részt kell vállalnia a közteherviselésből, ebből a kormány nem enged - mondta Varga. 2016 és 2020 közt a kétgyerekesek adókedvezményét megduplázzák, az első házasoknak pedig már jövőre havi 5000 forintos adókedvezményt adnak két éven át.

A családi otthonteremtési kedvezményt 2015. július 1-jétől vezetik be. Két vagy több gyerek esetén fennmarad az új lakás építéséhez járó támogatás, ezt egészíti ki a használt lakásra vagy felújításra igényelhető összeg. Összesen 144,8 milliárd forintot fordít erre a kormány.

A kormány 35 milliárd forinttal többet, összesen 270 milliárdot fordít a közmunkán át a munkahelyteremtésre, hogy minél többen juthassanak közmunkához.

Újdonság lesz, hogy jövőre a kisgyerekes szülők négy órában foglalkoztatásához is járni fog adókedvezmény.

2015-ben várhatóan nem csak többen dolgoznak majd, hanem többet is ér a munka - mondta Varga az alacsony inflációról és a béremelési programokról. Több ágazatban jöhet béremelés, elindul a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, elsőként jövő júliusban 30, majd 2019-ig minden évben 5 százalékos béremelés jön, és új lakhatási támogatást is kidolgoznak a fegyvereseknek. A pedagógus-béremelés is folytatódhat, erre 38 milliárdot szánnak. Az egészségügyben dolgozóknak is béremelést ígértek, a háziorvosok támogatása lesz kiemelt cél, erre 18,5 milliárddal többet biztosítanak.

A köznevelés megújítása is kiemelt feladat lesz, jövő szeptembertől kötelező lesz az óvoda. Emelt összegű támogatást kapnak az óvodát fenntartó önkormányzatok. Ötmilliárddal többet költenek, 58 milliárd forintot a gyermekétkeztetésre. Diákhitelre 1 milliárd forinttal magasabb összeg jut.

Megőrzik az időskori ellátások reálértékét, azaz a nyugdíjak az infláció mértékével, vagyis 1,8 százalékkal nőnek. (Tegnap Balog Zoltán még 2,2 százalékos emelést ígért.)

Jövőre 260-ra nő a kormányablakok száma, de új időszámítás kezdődik az önkormányzatok számára is: ez lesz az első olyan év, amikor a települések adósságok nélkül kezdhetik a működésüket - mondta a miniszter. Az önkormányzatok várhatóan 2500 milliárdból gazdálkodhatnak, amihez 690 milliárdot biztosít a kormány.

Megmarad a beruházási alap, ez közel 190 milliárd forinttal működik majd.

A költségvetés biztonságos tartalékkal tervez, 100 milliárd forintos nagységrendű lesz az általános tartalék, és 60 milliárd forint lesz az országvédelmi alapban.

Arra a kérdésre, hogy miért óvatosan számol a kormány, a gazdasági miniszter azt mondta: várhatóan Európa növekedése 2015-ben sem mozdul nagyot előre. Másrészt az ukrán-orosz válság hatásával is számolni kell, ez 0,3-0,4 százalékkal vetheti vissza a magyar növekedést.

A kkv-k számára a hazai és az EU-s források állnak rendelkezésre, soha ekkora támogatási forrás nem nyílt meg előttük, a következő hét évben 4000 milliárd forintot kaphatnak - mondta a miniszter. Azt is szeretné elérni, hogy a kisvállalkozók több hitelt kaphassanak, de ehhez a bankok hozzáállásának is változnia kell szerinte, amire jó esélyt is lát.

A sajtótájékoztatón rákérdeztek arra is, hol van most Vida Ildikó NAV-elnök, és kitiltották-e az Egyesült Államokból. Varga Mihály erre azt mondta: a NAV elnöke a szabadságát tölti. "Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy bárkitől is megkérdezzem, rajta van-e a listán" - válaszolta. Rákérdeztek az adótörvényekre is, a miniszter annyit felelt: ez a törvényjavaslat a Parlament előtt van, a kormány álláspontját onnan ismerhetik meg.

Az adóemelésekről Varga Mihály ezen kívül külön nem beszélt, de az adatokból kitűnik: a deficit csökkentése miatt van szükség adóemelésekre. A jövő évi tervezett adóváltozások egyenlegeként több mint százmilliárd forint bevételi többlete keletkezik a kabinetnek – ha nem változtatnának semmit az adórendszeren akkor is 3 százalékon belül maradna a deficit.

Az alacsonyabb hiányra – a Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint – szükség is lehet, hiszen a tartalékok nem lesznek magasak a jövő évi büdzsében, miközben ismét felültervezettnek tűnik a fogyasztási adóbevételekből várt összeg. Az országvédelmi alapban csak 40 milliárd forintot tennének félre, ami a KT szerint nem feltétlenül lesz elegendő. A testület úgy véli ugyanis, hogy a makrogazdasági pálya hordoz némi kockázatot magában. A kormánnyal nem feltétlenül ellenséges testület (Kovács Árpád elnök mellett Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a tag) úgy véli ugyanis, hogy a tervezett 2,5 százalékos növekedés csak akkor lesz tartható, ha a környező országokban nem lesz dekonjunktúra. Értsd: ha az unió meglepetésre magára találna.

Ezen kívül szükség volna még arra is, hogy az uniós források is szépen egyenletes ütemben érkezzenek az országba – csakhogy a lehívások ütemének tartására így a két uniós költségvetési ciklus között kevés az esély. Mindenesetre a költségvetésre nem mondtak nemet, sőt elég korán – már hétfőn – összeültek megvitatni a tervezetet, így azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már ma be is tudja nyújtani az Országgyűlésnek.

Igaz: a KT szerint nincs is ok aggódni nagyon, hiszen a kisebb hiány egyfajta beépített tartalékot jelent. Így ráadásul biztonsággal teljesíthető az adósságcsökkentési elvárás is, a kormány terve szerint az idén év végére várt hivatalosan 76,3 százalékos államadósságmutatót 75,4 mérsékelnék. A visszafogott tervezés mellett azonban még maradtak hibák is, így például a testület feloldhatatlan ellentmondást látott abban, hogy az önkormányzati alszektor adóssága a tervezet szerint 160 milliárd forinttal nő, miközben a helyi testületek hiánya mindössze 15 milliárd forint lesz a benyújtott verzió szerint.

Alapvetően reálisnak nevezték a jövő évi költségvetés makroszámait az MTI által megkérdezett makrogazdasági elemzők, de úgy vélték, hogy az inflációt alulbecsüli a kormány.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a 2,5 százalékos GDP növekedés teljesíthető, az Erste elemzői 2,3 százalékkal számolnak. Az 1,8 százalékos inflációt azonban kissé alacsonynak tartja a szakértő. Felidézte, hogy eddig a kormány magasabbat várt a piaci konszenzusnál is - az Erste 3 százalékkal számol -, másrészt az adóemelések, például a csipszadó gyorsíthatják az infláció ütemét.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is alapvetően elfogadható a költségvetési törvényjavaslatban felvázolt makrogazdasági pálya, konzervatív számokkal kalkulál a kormány. A GDP növekedést kicsit felültervezik, az inflációt kicsit alul - tette hozzá.