Újabb történelmi mélypontra süllyedt tegnap az ukrán fizetőeszköz, miután tovább romlik a helyzet az ország keleti, az oroszbarát szakadárok uralta területein. A hrivnya – a hétfői 5 százalékos mínusz után – 6,2 százalékkal gyengült Kijevben a dollárral szemben, egészen a 15,84-es szintig, ezzel már 18 százalékkal esett vissza az árfolyam azóta, hogy a jegybank egy héttel ezelőtt lemondott a 12,95-ös céljáról.
Az idén a dollárral szemben eddig 48 százalékot veszítő hrivnya árfolyama azután kezdett zuhannni a hét elején, hogy lényegében összeomlott a tűzszünet; vasárnap újabb összecsapások voltak a donyecki és a luhanszki régióban, ráadásul kiéleződtek az orosz-ukrán feszültségek, mert hírek szerint a szakadárok további erősítéseket kaptak Moszkvától. A piaci félelemre csak ráerősített a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, amikor tegnap Berlinben újságírók előtt kijelentette, hogy Kelet-Ukrajnában minden jel szerint újult erőkkel készülnek az érintettek az erőszakos konfliktusokra, amit meg kell előzni.
A hrivnya célárfolyamának megszüntetését korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is feltételül szabta ahhoz, hogy megadja Ukrajnának azt a mentőcsomagot, amelyre az országnak egyre nagyobb szüksége van a fizetésképtelenség elkerüléséhez. Az IMF tavasszal 12,5 hrivnya/dollárban jelölte meg azt a szintet, amelynek átlépése szakértői szerint már nagyon sokba kerülhet a devizafinanszírozási nehézségekkel küszködő ukrán bankoknak. A pénzintézetek esetleges feltőkésítésében a helyi, illetve külföldi tulajdonosok mellett feltehetőleg az állami költségvetésnek is részt kellene vennie – emlékeztetett akkor az IMF –, miközben Kijev maga is a pénzügyi szakadék szélén táncol.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a keleti országrész beli helyzet romlásától tartó ukránok egyre több külföldi valutát vásárolnak – figyelmeztetett tegnap Timothy Ash, a Standard Bank Group feltörekvő piaci elemzője. Ukrajna és a hrivnya bizalmi válsággal néz szembe – idézte Asht a Bloomberg – , és a piac tisztában van azzal, hogy a jegybank eszközei korlátozottak. (A központi bank devizatartalékai októberben több mint 23 százalékkal 12,58 milliárd dollárra csökkentek, részben azért, mert az állami gázvállalat, a Naftogaz azok terhére fizetett ki 1,45 milliárd dollárt az orosz Gazprommal szemben fennállló tartozásból. A további 1,65 milliárdot november végéig kellene törleszteni.)
Az ukrán jegybank még hétfőn úgy nyilatkozott, hogy kész újból interveniálni a hrivnya erősödése érdekében, ha az árfolyam tovább gyengül, konkrét szintet azonban nem jelöltek meg. Általános piaci vélemény szerint azonban Ukrajna aligha kerülheti el az államcsődöt komoly nemzetközi segítség nélkül – az IMF misszióját erre a hétre várják az országba.
Az orosz jegybank kénytelen volt idén felgyorsítani aranyvásárlásait, miután a belföldön kitermelt nemesfémet nehezen lehet külföldön értékesíteni. Az orosz aranybányász vállalatok jellemzően nagyrészt a hazai bankoknak adják el termelésüket – emlékeztetett a Reuters - , azok pedig vagy a jegybanknak adják tovább, vagy külföldön dobják piacra. Idén azonban a külföldi bankok óvatosságból inkább nem vesznek orosz aranyat – bár a szankciók ezt nem tiltják kifejezetten , így marad a jegybank mint vevő. Az orosz központi bank az év eddig eltelt részében 115 tonna arannyal növelte készleteit a World Gold Council adatai szerint; tavaly egész évben 77,5 tonnát, tavalyelőtt 75 tonnát vásárolt. A bank aranytartaléka 2004 óta csaknem megháromszorozódott, most 1149,8 tonnára rúg, ez a hatodik legnagyobb a világon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.