Nagyon kevés önkormányzati önerős fejlesztés lesz, kisebb mozgástérrel

„A költségvetési törvényből egyértelműen kitűnik, hogy az önkormányzatok mozgástere jövőre kisebb lesz mint az idén” – nyilatkozta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a jövő évi büdzsé tervezetéről. Schmidt Jenő arra emlékeztetett, hogy míg a teljes önkormányzati szektor 300 milliárd forintról dönthet, addig a kiadási oldalon 2500 milliárd szerepel. „Ilyen alapon önkormányzatiságról, csak a települések 10 százalékánál beszélhetünk” – hangoztatta a TÖOSZ vezetője. A működési támogatás 18,6 milliárddal lesz kevesebb az idei évhez képest, miközben az ellátandó feladatokhoz kapcsolódó pénzügyi mutatók többségükben nem változtak.

A TÖOSZ elnöke szerint a feladatalapú finanszírozás megalapozására az elmúlt egy évben sem történt érdemi lépés, továbbra sem ismertek azok a valóságon alapuló számítások, amelyek segítenék a reális összevetést és a sajátosságok megfelelő kezelését. Jövőre az iparűzési adónak nem a 0,5, hanem 0,55 százalékát számítják be a támogatások csökkentésénél. Jövőre 120 százalékos támogatáscsökkenés is lesz az eddigi 100 százalék helyett, így a gazdagabb önkormányzatok befizetők lesznek. A településeken beszedett helyi adók 60 százalékát az állam beszámítja a kötelező feladatok ellátására.

A TÖOSZ elnöke úgy vélte, hogy nagyon kevés önerős fejlesztés lesz, az uniós fejlesztések esetében is majd a beruházási alaphoz kell majd fordulni. A működtetéshez kapcsolódóan nincs pályázati támogatás, ezért a területi kiegyenlítő támogatás (TEKI) visszaállítását javasolja 30 milliárdos kerettel a TÖOSZ.

„A feladatfinanszírozáshoz adott pénzek nem minden esetben fedezik a kötelezően ellátandó feladatokat, ezeket ki kell pótolni a saját bevételekkel” – nyilatkozta a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért szerint ahol azonban nincs egyéb bevétel, akkor a fejlesztésre, egyéb mozgástérre nem marad forrása a településeknek. Szentkirály polgármestere szerint az állam által kötelezően előírt feladatok közül több között az utak és a temetők fenntartására szánt támogatás nem elégséges.

Schmidt hiányolja, hogy a szociális területen bekövetkezett változások ügyében nem volt szakmai egyeztetés, miközben a szociális feszültségek és problémák kezelésében az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nélkül maradnak. A kormányzati szándék az állami hatósági ügyek további körének járási hivatalokhoz történő telepítése, ez a szociális területen ellentétes módon érvényesül.

Elfogadhatatlannak tartja, hogy a tervezetből kikerült az adósságkonszolidációban részt nem vett önkormányzatok fejlesztési támogatása (12,5 milliárd forint), mondván: a megjelölt célok az uniós forrásokból finanszírozhatóak lesznek. Nem támogatja az e-útdíj kompenzáció megszüntetését. Hiányolja a polgármesteri, alpolgármesteri bér fedezetét, nem jelenik meg a bérfejlesztésekből kimaradó közalkalmazottak bérrendezése, ami továbbra is feszültséget okoz a közszférában.

A központi orvosi ügyeletet jövőre sem támogatják, ami az 50 ezer fő alatti lakosság esetén komoly pénzügyi hozzájárulást igényel, még társulási formában is. A közfoglalkoztatási rendszer további bővítése Schmidt Jenő szerint nem lehetséges (erre 270 milliárdot szánnak jövőre), ha nincsen megfelelő számú és megfizetett munkavezető, aki képes szervezni és ellenőrizni ezt a tevékenységet.