OECD: Visszakapcsolt a világgazdaság, Magyarország leszakadóban van

Alacsony sebességi fokozatban araszol előre a világgazdaság. Az utóbbi hét esztendőben az éves átlagos iram három százalékra mérséklődött a század első hét évének négy százalékáról. A munkanélküliek száma tizenegy millióval magasabb, mint 2007-ben volt. Ezt tartalmazza a legfejlettebb ipari államok teljesítményét figyelő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) őszi prognózisa.

A világgazdaság 3,3, 3,7 és 2,9 százalékos ütemben bővülhet a 2014-16-os időszakban. Az amerikai gazdaság azonban majdnem kétszer olyan gyorsan fejlődhet, mint az eurózóna. Előbbi kettőről három százalékra pörög fel, miközben utóbbi 0,7-ről csak 1,8-ra. A tavaszi előrejelzéshez képest az  európai adatsor érdemi gyengülést takar. Kínában is ésszerű szintre apad a beruházási ráta. A világgazdaság potenciális növekedése így négyről három százalékra esik vissza, ez azonban súlyos következményekkel jár a fiatal nemzedék számára: a globális nemzeti jövedelem nem 17, hanem 23 év alatt kétszereződik meg. Az OECD elemzői szerint fennáll a veszélye annak, hogy a fejlett gazdaságok csapdába kerülnek, a növekedési ütem igen lassú lesz, ha egyáltalán képesek lesznek bővülni.

Az előrejelzésben megjelenő kockázatok mind arra utalnak, hogy a prognózis még túlságosan derűlátónak is bizonyulhat. Az eltérő pályák és gazdaságpolitikák miatt a pénzügyi piacokon újabb és újabb viharok söpörhetnek végig, az eurózónát pedig defláció fenyegeti. Az OECD a laza monetáris politika fenntartását sürgeti, az Európai Központi Bankot pedig egyenesen felszólítja arra, hogy kövesse az amerikai, az angol és a japán társintézmények példáját, és még további eszközvásárlások révén próbálja meg elhárítani a deflációs veszélyt.

Még az Egyesült Államokat is óvja az OECD attól, hogy elkapkodja a monetáris szigorítást. S általában véve is amellett érvel, hogy kerülni kellene a fiskális megszorításokat a továbbiakban. Az eurózónában a fiskális szabályok betartása mellett vissza kellene fogni a strukturális kiigazítás ütemét. A költségvetések helyzetét figyelembe véve többet kellene költeni az oktatásra, az innovációra és az infrastruktúrára. Vagyis nagyszabású strukturális reformokra lenne szükség.

Ami a magyar gazdaság helyzetét illeti, az idei fiskális ösztönzés hatása kifullad, a szűkös hitelezés és a bizonytalan üzleti környezetben elégtelen beruházások miatt a növekedés lassul a következő években. A tavaszi előrejelzését, amikor az idei növekedést két, a jövő évit 1,6 százalékra becsülte, felfelé módosította az OECD. Most 3,3 százalékot vár 2014-re, 2,1 százalékot 2015-re és 1,7 százalékot 2016-ra. A lendületesebb növekedéshez a szakértők szerint jobb versenyhelyzetet kellene teremteni a szolgáltató ágazatokban, valamint javítani a bankok működési feltételeit, közben fenntartható módon csökkenteni az államadósság rátáját, hogy legyen némi mozgástér a jövőbeli lanyhulások kezelésére.

Az elemzők többségéhez hasonlóan az OECD is úgy látja, hogy az állami beruházások lendülete alábbhagy, a magánszférában az autóipari fejlesztések korszaka lezárult, s ezt a hatást nem ellensúlyozza a beszállítói kör beruházási tevékenységének élénkülése.

A devizahitelek forintosításának a makrogazdasági hatásait nehéz felmérni, így az előrejelzésben ez az egyik kockázat. Bővülhet ugyan a fogyasztás, de a bankokra rakott terhek miatt tovább szűkülhet a hitelezés. Ahogy egyre nagyobb kockázat az is, hogy az autóipar ilyen tetemes súlyra tett szert a feldolgozóiparban, vagyis a gazdaságot erről az oldalról erős sokkok érhetik.

Ha összevetjük a magyar adatokat a térségi prognózisokkal, akkor azt látjuk, hogy a lengyel  gazdaság eleve gyorsabban növekedik a 2014-16-os időszakban, a szlovák és a cseh szintén gyorsít 2015-től, a szlovén pedig 2016-tól. Vagyis az idei évet leszámítva a magyar gazdaság visszaáll a leszakadó, sereghajtó pályára, ahová az előző évtized közepén került.