Változatlan maradt az alapkamat

Nem változtatott az MNB Monetáris Tanács az alapkamaton, 2,1 százalékon hagyták.

A világ legnagyobb központi bankjainak monetáris élénkítései és a negatív tartományban rekedt hazai infláció – októberben 0,4 százalékkal csökkent az árindex – miatt újra egyre többen gondolják azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hamarosan folytathatja a nyáron lezárt kamatcsökkentési ciklusát. Az azonban nem okozott meglepetést, hogy a mai ülésen 2,1 százalékon tartotta az irányadó kamatot a Matolcsy György vezette monetáris tanács, miután a jegybankárok azt prognosztizálták, hogy hosszabb ideig maradhat a jelenlegi szinten a ráta.

Elemzők szerint a devizahitelek kivezetése után növekedhet a monetáris politika mozgástere, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig a forint gyengülését prognosztizálta a jövő év első felére. Emiatt sokan azt várják, hogy újabb gazdaságélénkítés várható – ami akár kamatcsökkentés is lehet –, a devizahitelek azonban egyelőre nem tűntek el, csak jövő év első felében fogják átváltani azokat.

Végh István, a Saxo Bank közgazdásza úgy vélte a kamatdöntés előtt: a német gazdaság gyengélkedése miatt az MNB felvetheti, hogy további kamatcsökkentést helyez kilátásba.

A kamat tartása mellett szólt azonban az, hogy az infláció az év végére vissza fog térni a pozitív tartományba, miután a rezsicsökkentés hatása kiesik. Jövőre pedig fokozatosan egyre közelebb kerülhet az MNB 3 százalékos céljához a fogyasztói árak emelkedési üteme.

Az is inkább a ráta változtatása ellen szólt, hogy a Federal Reserve jövőre emeli az amerikai kamatot, és ebben az esetben egy alacsonyabb hazai kamatszintet nehezebb lenne fenntartani.

Még néhány jegybanki meglepetés azonban felülírhatta volna a terveket: a japán jegybank októberben fokozta a pénznyomtatását, a kínai központi bank kamatot vágott, és az Európai Központi Bank is elkezdett eszközöket vásárolni. Így az MNB-nek sokkal könnyebb lesz laza monetáris kondíciókat biztosítani.