Csúcsot döntött az adósság

Míg az ezredfordulón alig több 5,5 milliárd forint volt, tíz évvel később 28,3 milliárdra rúgott, tavaly pedig 101 milliárd forintot tett ki a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az év végére ugyan sikerült 98,2 milliárdra lefaragni a novemberi 107,9 milliárdos tartozásállományt, de ez döntően annak a 6,7 milliárdos támogatásnak volt köszönhető, amelyet a felsőoktatási intézmények kaptak adósságrendezésére a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból.

A nagy egyetemeknél a külföldi hallgatóktól beérkezett tandíjak, illetve uniós fejlesztésben érdekelt intézményeknél egy-egy nagyobb támogatási összeg beérkezése enyhített az adósságterhen. Az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása, vezetőcseréje mellett a gazdálkodás ésszerűsítése és ezzel az adósságok csökkentése volt az egyik fő érv. Ehhez képest az óta, hogy az állam bekebelezte ezeket az intézményeket, nemhogy csökkent volna, de drasztikusan nőtt a kórházak, iskolák asztalán tornyosuló számlák értéke. Mint maga az Államkincstár is megállapítja: a tartozásállományból 56,9 milliárd forint (az összes tartozás 57,9 százaléka) a 2012–2014 között a központi alrendszerbe átvett, önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel.

Nem mintha jobb lenne a helyzet azoknál az intézményeknél, amelyek korábban is állami fenntartásúak voltak: a kórházak adósságlistáját például 4,2 milliárdnyi kifizetetlen számlával toronymagasan a Honvédkórház vezeti, de az Országos Kardiológiai Intézet is majdnem 2 milliárdos adósságot halmozott fel, míg a Debreceni Egyetem tartozásállománya meghaladja a 3,3, a Szegedi Tudományegyetemé pedig megközelíti a 3,1 milliárd forintot – utóbbi felsőoktatási intézményeknél az adósság jó része a klinikáknál halmozódott fel. A Klik 4,7 milliárdos adóssággal indította az évet, és a NAV-nál is van majdnem 1,2 milliárdnyi lejárt számla.

A teljes decemberi adósságállományból 91,1 forintot tesz ki a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás összege. A kórházak esetében – amelyek összesen 72,8 milliárd forintot nem fizettek meg időre a vásárolt termékek és szolgáltatások után – ennek átlagosan körülbelül a 20-25 százaléka a gyógyszerek, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé fennálló tartozás, míg a fennmaradó összegért energia- és egyéb szolgáltatók állnak sorba.

Az adósságok rendezése azonban egyelőre várat magára, sőt, mint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára elmondta, amióta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ősszel bejelentette, hogy központosítják, majd a 60 milliárd forintos miniszterelnökségi céltartalékból rendezik a kórházak adósságát, drasztikus mértékben romlott az egészségügyben a fizetési fegyelem. Rásky László tájékoztatása szerint abból a csaknem tízmilliárd forintból, amit év végén kaptak a kórházak, alig fordítottak valamit adósságcsökkentésre, inkább, miként az elvárás is volt feléjük, a várólisták csökkentésére költötték. Ezt a gyógyszer-nagykereskedői körökből származó információink is megerősítették.

Miután a kórházi rendszer átalakításáról még csak most kezdődtek meg az egyeztetések, az adósságrendezés pedig csak ez után következhet, a kórházi beszállítók akár még hónapokig is várhatnak a pénzükre. Addigra azonban könnyen lehet, hogy a konszolidációra beígért 60 milliárdból legfeljebb a számlák felét tudják csak rendezni. Az OSZ főtitkára szerint mindezek miatt a kisebb cégek akár be is dőlhetnek, vagy kénytelenek jogi úton érvényt szerezni követeléseiknek. A multinacionális hátterű orvostechnikai beszállítóknál ez utóbbi szintén megtörténhet, de elérkezhet az a pillanat is, amikor csak akkor fognak szállítani, ha a kórházak előre fizetnek.