Elriasztották a tőkét

Tavaly elindult a külföldi tőke kiáramlása Magyarországról, ami a felzárkózás szempontjából rendkívül aggasztó. A GKI Gazdaságkutató elemzésében kiemelte, hogy az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014 első három negyedévében 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. „A magyar gazdaság kedvezőtlen megítélése miatt áramlott ki a tőke Magyarországról a tavalyi év első háromnegyed évében” – mondta a Világgazdaságnak Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. A tőkekiáramlásban szerepet játszik a befektetői környezet romlása, amit az államosítások, a visszamenőleges adóváltozások és a szektoradók váltanak ki. Karsai hozzátette: a törvényeket kedvezményezett csoportokra szabják. Ez a legfőbb oka annak, hogy a GKI az idei évre mindössze 2 százalékos gazdasági növekedést vár, amit a beruházások már nem fognak segíteni. A kutatócég becslése jelenleg a leginkább pesszimista, a legtöbb elemző 2,3 százalékos GDP-bővülést vár 2015-re.

Az elmúlt közel nyolc évben alig jött pénz az országba: a Magyar Nemzeti Bank egyik elemzése szerint 2006-tól a bankszektort leszámítva kumuláltan összesen 2 milliárd eurónyi tőkét fektettek be a külföldi vállalatok Magyarországon. Ebbe benne vannak a Mercedes, az Opel, az Audi vagy a Hankook fejlesztései is, amelyeknek a többségéről még a válság előtt, illetve az előző kormányok idején döntöttek. Karsai kiemelte, hogy a kormány nem sújtotta a járműipari cégeket – amelyek most húzzák az idei termelést –, sőt, az Audinál még a tiltott állami támogatás is felmerült. Karsai egy nagy beruházás bejelentését tudta kiemelni az elmúlt időszakban, ez az Apollo Tyres indiai abroncsgyártóé volt.

Idén sem várható változás a tőkebeáramlásban. A vasárnapi nyitva tartás korlátozása és a kereskedelmi cégek újabb terhei növelik a kiszámíthatatlanságot, ami miatt elmaradhatnak a beruházások. A GKI elemzése szerint a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő.

A GKI szerint ahhoz, hogy több külföldi tőke jöjjön Magyarországra, politikai fordulatra volna szükség. „Látszik, hogy a kormány meghátrál néhány dologban, amire korábban nem volt példa, ezek azonban csak kisebb jelentőségűek” – mondta Karsai Gábor, aki az internetadó visszavonását és a megyei matricás rendszer szabályozásának enyhítését emelte ki. Ezek azonban csak kisebb korrekciók a gazdaságpolitikában. A GKI vezérigazgató-helyettese szerint kedvező volna, ha az ígéretekkel összhangban csökkentenék a bankadót a hitelezés élénkítése fejében, a bankszektor teljes átalakulása és az állam növekvő szerepe azonban rontja a helyzetet. Az exportáló vállalatoknál a stratégiai megállapodásokkal próbálhatja biztosítani a kiszámíthatóbb működést a kormány, de ez nem lesz olcsó megoldás, hiszen a cégek kedvezményeket várhatnak el a fejlesztésekért cserébe.

Nagy lett a novemberi többlet

A tavalyi év első tizenegy hónapjában az export 6,7, az import 8,2 százalékkal bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A behozatal gyorsabb bővülése a belső kereslet növekedésével függ össze, míg az export visszafogottabb emelkedése a hektikussá váló ipari termelés és a visszafogott külső kereslet eredménye. A külkereskedelmi mérleg többlete novemberben 843 millió euró volt, és az év első tizenegy hónapjában 6,2 milliárd euró többletet halmoztunk fel. A behozatal és a kivitel növekedéséhez is jelentősen hozzájárult a járműgyártás. A GKI szerint idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassulhat.