A szakadék szélén Ukrajna

Leminősítette Ukrajna eddig is mélyen spekulatív államkötvény-besorolását a Moody’s Investors Service. A mostantól érvényes „Ca” besorolás már önmagában a legrosszabb szuverén adósosztályzat egész Európában, ám a hitelminősítő ráadásul a további leminősítésre utaló negatív kilátást hagyott érvényben kedden késő este közölt döntésével. Sokat már nem ronthat: a Moody’s besorolási módszertanában ennél már csak egy rosszabb osztályzat van, a „C” a már bekövetkezett csődöt jelzi.

Ukrajna a másik két hitelminősítőnél is igen rossz helyzetben van: a Fitch Ratings február közepén minősítette le a szuverén államadósságot az ugyancsak az államcsőd közvetlen veszélyét jelző „CC” szintre, a Standard & Poor’s pedig decemberben, egymás után kétszer rontott az adósosztályzaton, amely jelenleg „CCC mínusz” kategóriában van. Előbbi kettő, utóbbi pedig három szintre van a közvetlen csődtől, ám a Moody’shoz hasonlóan mindkét besorolás rendkívüli kockázatokat jelez.

Az S&P Capital IQ londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint az ukrán államadósság-törlesztési kockázatra kínált fedezeti ügyletek (CDS) középárfolyama a keddi londoni zárásban hatalmas, 365 pontos napi emelkedéssel 4900 bázispont felett mozgott az irányadó ötéves lejáratra. Ez az önálló ukrán államiság kezdete óta mért eddigi rekord CDS-díjszabás, csaknem a duplája a 2014 végi értéknek, mellesleg jóval magasabb például a szintén válsággal küszködő Görögországénál is, amely 1870 bázispont körül volt ugyanakkor. Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Ukrajna jelenlegi CDS-árfolyama 91,5 százalékos halmozott csődkockázatot jelez ötéves távlatban.

A Moody’s azzal indokolta mostani lépését, hogy a szuverén ukrán eurókötvény-kötelezettségek tervezett átalakítása során a külföldi magánbefektetők valószínűleg jelentős veszteségeket szenvednek. Csak most kezdődnek ugyan a tárgyalások az átstrukturálás mikéntjéről, a Moody’s – más elemzőkhöz hasonlóan – úgy látja, így is gyakorlatilag 100 százalék az esélye annak, hogy az átrendezés értékvesztéssel végrehajtott kötvénycsere-tranzakció (distressed exchange) formában valósul meg, ami hitelminősítési szempontból az államadósság-kötelezettségek törlesztési csődjének felel meg.

Natalija Jaresko pénzügyminiszter 15,3 milliárd dollárnyi, a következő négy évben lejáró kötvény leírását szeretné elérni a hitelezőknél – némi pikáns élt ad a kérésnek, hogy ebből 3 milliárd dollárt Oroszország hitelezett még Viktor Janukovics elnöksége idején, és Moszkva ezt időről időre egy az egyben követeli vissza.

A Reuters szerint vannak hitelezők, akik reménykedhetnek még abban, hogy visszanyerhetik befektetésük értékét – ez sikerült a görög kötvénytulajdonosok kis részének is azt követően, hogy 2012-ben ott is 50 százalékos leírást voltak kénytelenek elszenvedni. A JP Morgan számításai szerint a 15 milliárd dollár körüli veszteség nagyjából 60 százalékos leírást jelent. Óriási különbség azonban, hogy az ukrán „haircut” és mentőhitelprogram azonban messze nem olyan stabil gazdasági és politikai bázison nyugszik, mint a görögök esetében az euróövezet.

A gyanú szerint a közbeszerzéseket a szolgálatnál egy magáncég bonyolította le, amely az állami pénzeket egy Jersey szigetén lévő off-shore cégnek utalta, onnan pedig a két gyanúsított magánvállalatának külföldön – egyebek között Cipruson – nyitott bankszámláira. A szolgálat képviselői, beleértve a kelet-ukrajnai harcok övezetében dolgozó munkatársait is, ezenkívül magas áron vásároltak üzemanyagot a Lukoil és az Aliansz magánvállalatoktól. Utóbbiak az ügyletért cserébe az ár 15-20 százalékát visszautalták a két vezetőnek. Ezen kívül a belügyminisztérium értesülései szerint a katasztrófavédelem több megyei részlege havonta egyenként 50-150 ezer hrivnya, azaz körülbelül 1,1 millió és 1,7 millió forint közötti összeget fizetett kenőpénzként a most őrizetbe vett vezetőknek.

A gyanú szerint a közbeszerzéseket a szolgálatnál egy magáncég bonyolította le, amely az állami pénzeket egy Jersey szigetén lévő off-shore cégnek utalta, onnan pedig a két gyanúsított magánvállalatának külföldön – egyebek között Cipruson – nyitott bankszámláira. A szolgálat képviselői, beleértve a kelet-ukrajnai harcok övezetében dolgozó munkatársait is, ezenkívül magas áron vásároltak üzemanyagot a Lukoil és az Aliansz magánvállalatoktól. Utóbbiak az ügyletért cserébe az ár 15-20 százalékát visszautalták a két vezetőnek. Ezen kívül a belügyminisztérium értesülései szerint a katasztrófavédelem több megyei részlege havonta egyenként 50-150 ezer hrivnya, azaz körülbelül 1,1 millió és 1,7 millió forint közötti összeget fizetett kenőpénzként a most őrizetbe vett vezetőknek. -->