Buda-Cash: zár a zár után

Hétfőtől átmeneti kifizetési tilalmat rendelt el a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztárnál és a PRO V1TA Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztárnál a Magyar Nemzeti Bank. A két pénztár ugyanis a DRB Bankcsoport tagjainál is vezettek számlát, vagyis nagyobb összeget bukhattak a négy pénzintézet tulajdonképpeni csődjével. Mint ismert: a Buda Cash botrány kirobbanásakor a brókercéghez tartozó bankcsoportnál a jegybank előbb egymilliós fizetési korlátozást rendelt el, majd bankszünnapot hirdetett, utána pedig 60 ezer forintban korlátozta a napi kifizetéseket – de az intézkedések nem tudták megállítani a pénzfelvételi rohamot, miközben kiderült: a brókercég is elvonhatott fedezetet a pénzintézettől. Így a bank működési engedélyét hétfőn bevonta a jegybank.

Az Országos Betétbiztosítási Alap szerdától megkezdi a kifizetéseket (bár saját vagyona nincs, de az MNB hitelez neki.) Ám a garancia nem vonatkozik a 30 millió forint feletti betétekre – így kerülhetett bajba a két egészségpénztár. A közlés szerint vagyonuk jelentős részét tartották ott, ezért rendelte el a jegybank a korlátozást. Legfeljebb 180 napig a tagok csak a DRB bankcsoportnál lévő pénztári vagyon feletti rész arányában vehetnek igénybe szolgáltatást, míg a kilépő vagy átlépő tagok követelését nem teljesítik. A pénztáraknak áprilisig küldöttgyűlésen kell tájékoztatniuk a tagokat a kialakult helyzetről.

A Bisnode kimutatása a bankcsoportot négy bankja 7639 vállalkozás számláit kezeli, ebből mintegy 5700 cég kizárólag itt vezette a számláit. Az érintett cégek alkalmazottainak a száma megközelítette a 30 ezret, Bajba került az Igazgyöngy Alapítvány is, amely 520 szegény gyermek művészeti nevelését és tehetséggondozását végzi. Mint a szakmai vezető, L. Ritók Nóra elmondta: az évi 100 millió forintból gazdálkodó alapítványt 40 millió forint kár éri (a 30 milliós kártalanításon felül). Matolcsy György jegybankelnöktől és Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől kértek segítséget.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap reggel arról beszélt, célszerűnek tartaná, ha a hitelintézetekhez hasonlóan a legalább háromévente lenne köteles megvizsgálni a felügyelet a befektetési vállalkozásokat is a jelenlegi ötéves határidő helyett. A jegybankkal közösen előkészítés alatt lévő, de heteken belül elkészülő törvénymódosítás szigorítaná a bírságolási szabályokat, vagyis a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhatna, ami erősítené a bírságolás elrettentő erejét, valamint pontosítanák a jó üzleti hírnév fogalmát.

Az NGM az MTI kérdésére válaszolva leszögezte: már év eleje óta folyik egy törvényelőkészítő munka a témában. A törvényjavaslat számos pénzügyi tárgyú törvényt (tőkepiaci, biztosítási, befektetési szolgáltatási, hitelintézeti, jegybanki) módosítana.

A Buda-Cash botrány is rámutatott, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem és a pénzügyi, befektetési vállalkozások ellenőrzésének további erősítésére van szükség – emeli ki a tárca. A törvénytervezetet 2015. február 25-én eljutatták a szakmai társszervezetekhez, köztük az MNB-hez is véleményezésre. Ha a jegybank is jóváhagyja az NGM javaslatait, valamint a kormány is rábólint, az Országgyűlés elé terjesztik a törvényjavaslatot.

Az előterjesztés a bírságolás szigorítása mellett pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát: jelenleg a törvény a jó üzleti hírnévhez köti a pénzügyi intézmények vezető tisztségviselőinek kinevezését, de a felügyeletre bízza, hogy eldöntse, mi számít jó üzleti hírnévnek. A módosítással törvényi szinten még világosabbá válnak – az egyébként uniós szinten is megjelenő - szabályok, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pénzügyi szektorbeli intézmény vezető tisztségviselőjének és tulajdonosának.

A rendelet tartalmazná az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak hatékonyságát és gyorsaságát növelő javaslatokat, illetve bővítené azok körét, akik a testülethez fordulhatnak, emellett a csomag egyes EU-s intézkedéseket is átvezetne a magyar jogrendbe – írja az NGM. Hozzáfűzik: a javaslat pontosítaná az értékpapírszámlához kapcsolódó pénzforgalmi számlák használatát, hogy kizárólag az értékpapír-műveletekhez lehessen felhasználni ezeket, ne pedig egyéb pénzforgalomra, például közüzemi díjak fizetésére.