Déli nyitás: van honnan növekedni

Van tere a magyar külkereskedelem terjeszkedésének azokban az országokban, amelyek felé most a kormány orientálódni készül a déli nyitás keretében. Különösen az afrikai országoktól remélik üzleti lehetőségek megnyílását: Orbán Viktor miniszterelnök a nagykövetek előtt hétfőn arról beszélt, a politikai rendszer stabilizálódása után felgyorsulhat a régióban a növekedés, a magyar cégek ebből vennék ki a részüket. Itt elsősorban a mezőgazdaság, élelmiszeripar, vízgazdálkodás, informatika, védelmi ipar, megújuló energiatermelés, tudástranszfer, valamint a mérnöki szolgáltatások esetében számítunk érdeklődésre – írta lapunk kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

A tárcával részben egyetértenek az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai is. Biedermann Zsuzsanna, az intézet tudományos munkatársa kiemelte: Fekete-Afrika egyik legnagyobb problémája továbbra is a fejlett infrastruktúra hiánya, ezért befektetőket várnak kikötő- és útépítés, illetve a kommunikációs hálózatok, erőművek fejlesztése területén. A ghánai külügyminiszter Hanna Tetteh, aki a múlt héten járt Budapesten úgy nyilatkozott: a magyar gyógyszeripar számára is remek lehetőségeket lát hazája piacán, ahol erősödik a kereslet és hiányzik a megfelelő háttértudás a jó minőségű gyógyszerek gyártásához.

A KKM Latin-Amerikában is hasonló ágazatokban lát lehetőségeket: az állattenyésztés (például halágazat), az élelmiszeripar, a biotechnológia, a vízgazdálkodás, az egészségipar, a tudástranszfer vagy az oktatási-tudományos együttműködés tekintetében. Más kérdés, hogy a hazai kisebb cégek esetében Magyarország általában ezzel próbálkozik – hasonló ágazatok előtérbe helyezését említette korábban a kormány a keleti nyitásnál is. A külügyi tárca szerint szó lehet még a régióban jelentős bányászati beruházásokhoz kapcsolódó energiaprojektekben való részvételről, nagyszabású zöldipari beruházásokba történő bekapcsolódásról, innovatív építőipari megoldások biztosításáról, illetve kutatás-fejlesztési együttműködésről.

Nyitott a kormány légügyi egyezmények megkötése iránt is. A szubszaharai területre például soha nem repült magyar légitársaság menetrend szerinti járattal, pedig kívánatosnak tartanák, hogy Budapestet közvetlen légi járat kösse össze 1-2 afrikai fővárossal. Egyezményes kapcsolataink megújítása szempontjából a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi forgalom emelése a legfontosabb cél.Az is tény, hogy egyelőre a magyar külkereskedelem igen kis hányada bonyolódik az említett két területtel. A tavalyi, százmillió dollárt meghaladó kivitelből a latin-amerikai országok 1,64 milliárddal részesültek a KKM tájékoztatása szerint, a mérlegünk 829 millió dollár volt. Az egész szubkontinenst tekintve a kormány a következő két–három évben összességében 6–8 százalékos növekedés elérésére számít, igaz, lényeges szórással (–3 és +7 százalék között). Főleg azokban az országokban számítanak piacbővülésre, ahol a GDP növekedése várható – itt elsősorban nem a nagyobb dél-amerikai országokra kell gondolni.

Afrikában egyelőre csak remény az egymilliárd dolláros export: 2014-ben a kontintens szubszaharai felének 47 országába irányuló magyar export a KSH adatai szerint 700 millió dollár közelében volt. Ahogy az arab országok esetében, itt is kedvezőtlen fejlemény a Nokia magyarországi termelésének leállása, emellett a KKM a szénhidrogének árának zuhanását is megemlíti – ez a Mol afrikai érdekeltségei miatt lehet fontos. A déli nyitás Afrikában nemcsak a „klasszikus” lépéseket jelentheti, hanem például az uniós kereteken belül biztosított segélyhitelezés kiterjesztését is, mindezektől a tárca azt reméli, hogy két–három éven belül meghaladja a milliárd dolláros határt a magyar kivitel.

Nyitott a kormány légügyi egyezmények megkötése iránt is. A szubszaharai területre például soha nem repült magyar légitársaság menetrend szerinti járattal, pedig kívánatosnak tartanák, hogy Budapestet közvetlen légi járat kösse össze 1-2 afrikai fővárossal. Egyezményes kapcsolataink megújítása szempontjából a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi forgalom emelése a legfontosabb cél. Nem érdemes erőltetni Vannak piaci rések Afrikában és Latin-Amerikában, egy-egy ágazat, ahol kínálkozhatnak lehetőségek, ám érdemi növekedés nem valószínű, ezért érdemesebb lenne a mi régiónkon belül erősíteni a kapcsolatokat, például Lengyelországgal – véli Éltető Andrea a KRTK VGI tudományos főmunkatársa. Annál is inkább, mivel a 2010 után az export diverzifikációját, vagyis az Európai Unión kívüli desztinációk felé irányuló kereskedelem erősítését célzó keleti nyitás sem hozott hatalmas eredményeket, különösen, hogy az Ázsia felé irányuló kereskedelmünket a multinacionális cégek folytatják. Példaként Éltető Andrea is a Nokiát említette: a cég komáromi üzemének bezárása után radikálisan csökkent az Ázsiába irányuló kivitelünk is, egyben csökkent a high-tech termékek aránya is az exportban.

A VGI főmunkatársa a kormánynak azzal az álláspontjával sem ért egyet, hogy Magyarországnak érdemes lenne behozni a lemaradását a többi uniós tagállamhoz képest a harmadik országokkal folytatott kereskedelem terén. Úgy látja, nincs ilyen verseny, de nem is lehet összehasonlítani Magyarországot olyan EU-tagokkal, amelyek esetében az Afrikával vagy Latin-Amerikával folytatott kereskedelem hagyományos, volt gyarmati, kulturális kapcsolatokon alapul. Szunomár Ágnes, a KRTK VGI tudományos munkatársa is úgy véli, a keleti nyitást indokolta, hogy a világgazdasági fejlődés és a világkereskedelem súlypontja az ázsiai–csendes-óceáni térségbe tevődött át, ám egy ilyen nyitás nem történhet a nyugati reláció kárára, csupán annak kiegészítése. A ghánai külügyminiszter, Hanna Tetteh a magyar gyógyszeripar számára is lát lehetőségeket -->