Játék a számokkal a foglalkoztatásban

Inkább távolodunk a hagyományos értelemben vett munka alapú társadalomtól, semmint közelednénk felé. Sokkal komolyabb változások előtt állunk, mint amiről a politika szeretne tudomást venni, olyanok előtt, amelyek mélyen érintik az elosztási viszonyokat, és oda vezetnek, hogy már nem csak a képzetlenek fognak kiszorulni a munkaerőpiacról – mondta a Világgazdaságnak Adler Judit, a GKI kutatásvezetője. A kormányzati szlogenek közül ezért a szakember a teljes foglalkoztatás megvalósíthatóságában is kételkedik, mert a fejlett gazdaságokban egyre kevesebb az igény az élőmunkára. Formailag teljesíthető a cél – tette hozzá –, statisztikailag kipasszírozható az alacsony munkanélküliség, különösen a közfoglalkoztatás kiszélesítésével és a munkaképes korúak belekényszerítésével. Ám, ha a dolgok mélyére nézünk majd, akkor olyan emberek tömegeit fogjuk látni, akik alacsony bérből, alacsony színvonalon tengődnek majd, teljes létbizonytalanságban – fogalmazott a szakember.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára, Wimmer István más szempontokra hívta fel a figyelmet. Ha egy ország mérsékelni csökkenteni szeretné a munkanélküliséget – mondta lapunknak –, akkor nem csupán az állástalanok száma, hanem a táboruk összetétele is fontos mutató. A munkaerőpiac keresleti, illetve kínálati oldala ugyanis csak akkor tud egyensúlyba kerülni, ha minél többen a munkáltatók igényeinek megfelelően képzett munkaerőt. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők évek óta könnyebben találnak állást, mint a középszintű vagy semmilyen képzettséggel nem rendelkezők. A gazdaságnak abban a szegmenseiben, ahol már munkaerőhiány van, a felsőbb képzettségűeket, illetve azokat a szakmunkásokat keresik, akik nyelveket beszélnek és rugalmasan képesek igazodni a változó körülményekhez – jelezte Wimmer István. Szerinte ezért is nagyon fontos, hogy a szakképzés tervezett átalakítása nyomán ne olyan szakemberek hagyják el az iskolákat tömegesen, akikre már nincs igény a modern gazdaságokban.

Az egyébként rendkívül kedvezőtlen demográfiai folyamatok, vagyis az elöregedés és az alacsony születésszám, sajátos módon hozzásegíthetik a kormányt ahhoz, hogy teljesüljenek a foglalkoztatási célok. Csak e két tényező miatt ugyanis automatikusan kevesebb lesz az aktív korú: a KSH Népességtudományi Intézetének demográfiai prognózisa szerint 2020-ra 6,4 millióra csökkenhet a 15-64 év közöttiek száma, ami 7 százalékkal alacsonyabb a 2000-es szintnél.

Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse uniós vállalását, és elérje a 75 százalékos foglalkoztatást, öt éven belül több mint 20 százalékkal kellene javulnia a magyar rátának. A kormányfő által vizionált 3 százalékos munkanélküliséghez még ennél is jobban kellene teljesítenünk: a legutóbbi negyedév 7,1 százalékos értékét több mint felére kellene lefaragni. (A válság csúcspontján, 2012 első negyedévében még 11,9 százalékot is elérte a munkanélküliség Magyarországon, a válság előtt, 2007 második negyedévében viszont kerek 7 százalékot is mértek.) A 2014 utolsó két negyedévében rögzített 54,8 százalékos foglalkoztatási ráta (közmunkásokkal együtt) az utolsó tíz évben a legjobb adat volt.

Optimista hangulatban

A válság óta nem volt annyira pozitív a magyar munkaadók felvételi kedve Magyarországon, mint most: plusz 10 százalékos a mutató 2015 második negyedévére vonatkozóan. A Manpower Munkaerő-piaci előrejelzés című nemzetközi kutatásának legfrissebb adatai szerint a munkáltatók csaknem ötöde tervez létszámbővítést a következő negyedévben. Ilyen magas arányt 2009 óta nem mért a Manpower Magyarországon. Csaknem az összes ágazatból rekord magas felvételi kedvet jeleztek.