Megugrott az államadósság

Több mint 800 milliárd forinttal volt nagyobb a központi költségvetés adóssága január végén a december véginél – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból. Az előzetes jelentések szerint márciusra ugyan ezt sikerült mérsékelni kissé, de a tartozások állománya így is mintegy 600 milliárd forinttal nagyobb a tavaly év véginél. Arra kevés az esély, hogy a hónap végéig sikerül lefaragni ennyit az adósságból, vagyis az első negyedév végén minden bizonnyal ismét nagyobb lesz ez a szám a múlt évinél. Sőt: a szakértők szerint elképzelhető, hogy ismét csak az év végére sikerül mérsékelni a szintet.

Arra számíthatunk, hogy az első negyedévben kissé meghaladhatja a GDP-arányos államadósság a múlt év végit, de még a második és a harmadik negyedévben is tovább emelkedhet a mutató – mondta a Világgazdaságnak Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője, aki szerint nem kell olyan nagymértékű emelkedésre várni, mint amit tavaly láthattunk. Éppen ezért is számít arra, hogy az év végére ismét a tavalyi szint alá csökken a mutató, így a kormány az alaptörvény előírásainak és az uniós elvárásoknak is megfelelhet.

Tavaly év végén a nemzeti össztermék 76,9 százalékát tette ki az állam bruttó, maastrichti adóssága. A vártnál nagyobb gazdasági növekedés (a magasabb nominális GDP) miatt sikerült a mutatót a megelőző évi 77,3 százalékról kissé csökkenteni. Ez is nagy eredmény azonban: 2013-ban ugyanis a 77,3 százalékos arányt csak óriási erőfeszítések árán tudtuk tartani: szükség volt december 31-én a korábbinál jobb forintárfolyam elérésére, kisebb devizaadósságra, valamint arra is, hogy a kormány a végletekig csökkentse készpénzállományát (a kincstári tartalékok mérséklésével kisebb volt a bruttó tartozás, míg a nettó nem változott). Sőt, még a Molnak is be kellett segítenie azzal, hogy a nála lévő államkötvény-állomány egy részét az év végén vissza-, majd januárban ismét kiváltotta.

Mindeddig úgy látszott, tavaly nem volt szükség hasonló trükkökre. A Mol állampapír-állományát mindenesetre nem bántották. Igaz, a forint árfolyama éppen december 31-én volt a legerősebb, miközben az állami készpénzállomány is csökkent kissé, de ezúttal nem drasztikusan.

Az elemzők már korábban felhívták arra a figyelmet, hogy az ÁKK visszafogja a kibocsátásokat, és a januári adatokból látszik, hogy a készpénzállományt kissé vissza is töltötték az első hónapban: 516 milliárd forintnyi állampapírt bocsátottak ki, miközben az államháztartás finanszírozási igénye (a beérkező uniós transzferek miatt) negatív volt. Összességében több mint 600 milliárd forinttal töltötték fel a kincsárti számlát az első hónapban. A tartozásállomány azonban az állampapírok esetében csak 416 milliárddal nőtt, mert 100 milliárdot hozott a forint erősödése az államnak.

Az euró gyengülése ugyanakkor rontotta is a helyzetet – látszólag. A deviza-kockázatok fedezésére az ÁKK swap-ügyeleteket köt, hogy az euró árfolyammozgásából eredő rizikót ki lehessen szűrni (így a dollár/euró, vagy a japán jen/euró mozgások nem hatnak az adósságszámokra). Ennek két folyománya van. Egyrészt az euró gyengülése miatt nem kell többet fizetni a dollárkötvényekre magyar adófizetői pénzekből. Másrészt az euró gyengülése azonnal betétállományt generál az állami számlákon (a swap-ügylet másik felén állók fizetnek be oda). Mindez azonban tartozásként könyvelődik el az állami számlákon, vagyis növeli az adósságot: januárban a mark-to-mark betét állomány 438,2 milliárd forinttal nőtt, vagyis az bruttó adósság megugrásáért fele részben az árfolyamkockázat fedezése volt a felelős.