Széthúzták az inflációs célt

Új történelmi mélypontra, 1,95 százalékra csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemezti Bank (MNB). A kamatvágás senkit nem lepett meg, hiszen a Matolcsy György vezette jegybank tisztségviselői is utaltak már a várható lazításra és a teljesen eltűnő infláció is indokolta a lépést, a 15 bázispontos vágással azonban megtréfálták a szakértőket. Az elemzők nagyobb része 20, a kisebb része pedig 10 bázispontos csökkentésre számított, ám a tanács egy köztes megoldást választott.
A tanács a friss inflációs jelentés alapján vitte le a kamatot. Az idei évre nulla százalékos inflációt várnak a korábban jósolt 0,9 helyett, miközben a GDP-növekedésui előrejelzésüket 2,3-ről 3,2-re emelték. Az inflációs prognózis nem tér el a piaci konszenzustól, de a piaci szakértők döntő többsége nem vár ilyen mértékű fellendülést az idén. Az MNB szerint jövőre 2,6 százalékos infláció mellett nőhet 2,5 százalékkal a gazdaság a jegybank új prognózisa szerint, vagyis az inflációs jóslatot kicsit lefelé, a növekedésit felfelé módosították.

Mostantól azonban már nem okoz akkora fejfájást a tanács tagjainak az inflációs cél teljesítése sem, hiszen Matolcsy György bejelentette, hogy rugalmasabbá teszik a cél elérését: a 3 százalékos szinttől 1 százalékponttal eltérhet az infláció negatív és pozitív virányba is. Eddig „ex post”, vagyis utólag létezett ez a toleranciasáv, most már azonban „ex ante”, vagyis előretekintve fog élni, amit nem könnyű értelmezni. (A 3 százalékos inflációs cél 2005 augusztusától van érvényben.) Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint a rugalmasabb célkövetést talán azért vezethették be, hogy ne kelljen feltétlenül kamatot emelni, ha emelkedne az infláció. Hiszen eddig sem kellett azonnal reagálni – nagymértékben szigorítani – akkor, ha jött egy kínálati, külső sokk.

A 15 bázispontos csökkenntés azonban még így is erősítette a forint árfolyamát, hiszen a piac ennél nagyobb lazítást árazott. A kamatvágás hatására a magyar valuta több mint három forintot erősödött az euróval szemben: az eurót 300-as szint alatt is jegyezték kedden, ami 14 hónapos csúcsnak felel meg. Az óvatos kamatvágás – és a várhatóan továbbra is kismértékű csökkentések – támogatta a forintot Bámli Károly, a Commerzbank szakértője szerint. A kereskedő lapunknak azt mondta, hogy a rugalmasabb inflációs cél bejelentése és a támogató külső környezet is segített a hazai devizának. Pedig a jegybank éppen a forint gyengítésén keresztül emelhetné az inflációt, amely négy százalékponttal marad el a központi bank 3 százalékos céljától. (Februárban 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a januári 1,4 százalék után.)

Az MNB szerint a válság felhívta a figyelmet arra, hogy „a gazdaságot érő sokkok jóval nagyobbak lehetnek a korábban gondoltnál, és a jövőben sem lesz elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy a monetáris politika korlátokba ütközik”. A központi bank ezzel is indokolta a rugalmasabbá tételt. Bebesy Dániel lapunknak elmondta, a válság kitörése óta vannak, akik a magasabb inflációs cél mellett érvelnek. A nagy jegybankok 2 százalékos célra lőttek, de ha ennél nagyobb inflációt is elfogadtak volna, akkor nagyobb tér maradt volna a lazításra, vagyis a nulla százalékos alsó korlát elérésléug támogathatták volna a növekedést.

Azt viszont hiába mondta el Matolcsy a sajtótájékoztatón, hogy az MNB egyelten „horgonya” az infláció, az MNB közlése szerint a rugalmas inflációs célkövető stratégia „az árstabilitási cél elsődlegessége mellett egy olyan keretet biztosít, amiben a jegybank rövid távon nemcsak az inflációra összpontosít, hanem figyelembe vesz egyéb (reálgazdasági, pénzügyi stabilitási) szempontokat is”. Ez azt sejteti, hogy mégsem az infláció az egyetlen, vagy éppen elsőszámú horgony.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint érdekesség, hogy a célt soha nem sikerült elérni, legfeljebb érinteni tudtuk. „Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez” – értékelte a mozgástér növelését a Világgazdaságnak a közgazdászprofesszor. Szerinte az előrejelzés üzleti szektornak adott „horgony” szerepe csökken. „Az inflációs cél tulajdonképpen annyira tág lett, hogy az elegáns bevallása annak, hogy nem tudjuk milyen tényezők alakítják középtávon a folyamatokat. Vagy ha igen, akkor nem tudjuk azokat befolyásolni” – vélekedett.

Bebesy szerint mostantól az MNB jobban fogja tolerálni, ha középtávon 3 százalék fölé megy az infláció, vagyis még ebben az esetben kell szigorítaniuk a cél szélesítésével. A Budapest Alapkezelő szakértője úgy véli, ez a lépés újabb bizonyíték arra, hogy az MNB alacsonyan akarja tartani a kamatot addig, amíg csak lehet. Elemzők úgy vélik, hogy az erősödő forintárfolyam, a rugalmasabb inflációs cél és Magyarország javuló megítélése (illetve növekvő sokkellenálló-képessége) miatt a korábbinál mélyebben lehet a kamatcsökkentési ciklus vége. Sokan már 1,4-1,5 százalékos kamatot várnak pár hónapon belül.
Alternatív pályák

A Monetáris Tanács meghatározott alternatív forgatókönyveket is. A tartós euróövezeti defláció a növekedésre és az inflációra nézve is kockázatot jelent, emiatt több kamatvágás jöhet. A geopolitikai problémák elhúzódása a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium emelkedését okozhatja, az ezzel járó árfolyamgyengülés megnöveli az inflációs nyomást, így szigorúbb monetáris politika kellhet. A költségsokkok másodkörös hatásainak erősödését feltételező harmadik alternatív forgatókönyv viszont lazább monetáris kondíciókat hoz.