A nyugdíjpénzek kavarják meg az adósságszámokat

A bruttó és a nettó adósság között hosszú évekig látható 20 százalékpontos különbség szépen lassan elkezdett elolvadni, és tavaly év végére már csak 4 százalékpont lett, amire még soha nem volt példa. Míg a bruttó adósság a 2010-es 80 százalékról 77 százalék alá csökkent négy év alatt, addig a nettó tartozás 60 százalék közeléből 73-ra emelkedett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta, hogy a nettó tartozás főként amiatt emelkedett meg, mert a magánnyugdíj-pénztári portfolió átvételével együtt a magán-nyugdíjpénztárak ügyfeleikkel szembeni tartozását is átvette az állam. A gazdasági tárca szerint ez egy technikai tétel, ami akkor fog lassan csökkenni, amikor a volt magánnyugdíj-pénztári ügyfelek részére elkezdik fizetni a nyugdíjukat.

Kiemelték, hogy ez a tétel egyébként a bruttó adósságban nincs benne, csak a szélesebb körű bruttó tartozásban. Ez pedig csaknem ugyanolyan ütemben növekszik évek óta, mint a nettó, és a tavalyi év végén éppen annyi volt, mint az éves GDP.

Emlékezetes, a kormányzat 2011-ben vette át a 3000 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékát kitevő nyugdíjpénzt, a részben adósságcsökkentésre fordított vagyon pedig teljesen elfogyott. Idén meg is szüntették a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.

Az NGM azonban nem aggódik, és azt emelik ki, hogy milyen sok vagyonra tett szert az állam. „A pénzügyi eszközök tekintetében nem állunk rosszul, 2007-2008-ban a GDP 20 százaléka alatt is volt, most pedig, 2014 végén 27,5 százalékon áll” – közölte az NGM. A növekedés mögött áll a stratégiai részesedések vásárlása és a kormányzati tartalékok (a kincstári egységes számla és devizabetét) válság előtti szinthez képesti növekedése.

A pénzügyi eszközökön belül a kormányzati betétek egyébként jellemzően negyedévente erősen ingadoznak (az adósságfinanszírozás stabilitása szempontjából fontos előtartalékolás miatt), részben ez is magyarázza például azt, hogy 2014 végén a bruttó adósság csökkent, miközben a nettó tartozás tovább nőtt – közölte lapunkkal a tárca.

Az állam 2011-ben 21 százalékos részesedést vásárolt a Molban közel 500 milliárd forintért, és még abban az évben 54 milliárd forint tőketranszfert nyújtott az MFB-nek. Tavaly előtt pedig 71 milliárdos tőketranszfert adott az MVM Zrt.-nek. Az energiaszektort nagyon fontosnak tarthatja a kormány, hiszen tavaly 79 milliárdért Főgáz részvényeket is vett, és abban az évben még 55 milliárdért bevásárolt az Antenna Hungáriába is. Annyi biztos, hogy a Mol vásárlásból egyelőre nem jött ki túl jól az állam, hiszen az akkori 22 400 forintos részvény most éppen tízezerrel kevesebbet ér.