Megsokasodnak a kombinált hitelek
A konstrukcióra – amelynek keretében egyablakos ügyintézés során a vállalkozások egyszerre igényelhettek a piacinál kedvezőbb kamatozású, államilag támogatott forinthitelt, illetve vissza nem térítendő támogatást – csak 2013 februárjáig pályázhattak a mikrovállalkozások (a közép-magyarországi régióban pedig valójában már 2012 tavaszán megszűnt ez a lehetőség).
A kombinált mikrohitel program sikeréből kiindulva, illetve amiatt, hogy Brüsszel a mostani hétéves ciklusban azt várja el, hogy a 2007–2013-as időszakhoz képest nagyobb arányban kerüljenek kiírásra visszatérítendő források most számos kombinált hiteltermék lesz elérhető a kkv-k számára (Korábban csak mikrovállalkozások által igényelhető kombinált mikrohitel volt elérhető).
A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) idei évre szóló éves fejlesztési kerete tíz kombinálthitel-típust sorol fel, amelyben a visszatérítendő források összege összesen közel 115 milliárd forintot tesz ki. „A részletszabályok még nem ismertek, azonban a különböző célterületeken, fókuszáltan felhasználható egyes kombinált hiteltermékeket várhatóan az egész kkv-szektor számára elérhetővé teszik” – emelte ki Moskovits Pál.
A 2007-2013-as időszakban a mikrocégeknek nyújtott kombinált hitel gép-, illetve egyéb tárgyi eszközök (beleértve szoftver és hardver) beszerzésén kívül vállalkozási célú ingatlanvásárlásra vagy -felújításra is fel lehetett használni. A mostani hétéves ciklusban azonban egy adott kombinált hitelfajta várhatóan csak egy jól meghatározott cél megvalósítására (például termelési kapacitás bővítésére, önálló innovációs tevékenység támogatására, vagy IKT start-up cégek nemzetközi megmérettetésének támogatására) használható fel. Arról nincsenek még részletes információk, hogy a vállalkozási célú ingatlanvásárlásra, -felújításra valamilyen módon továbbra is felhasználhatók lesznek-e ezek a források.
A kombinált mikrohitel program keretében a hitel maximális összege eleinte 8, majd 10, illetve 20 millió forint volt, míg a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke eleinte 4, majd 10 millió forintot tett ki. Moskovits Pál szerint a mostani hétéves ciklusban ezek az összegek feltehetően nagyobbak lesznek, miután a vállalkozásoknak a kombinált mikrohitel programnál megszokott egyszerűsített pályázati eljárás helyett egyes termékeknél standard eljárás keretében kell majd pályázniuk.
Várhatóan a fő fókuszban a termelő- és feldolgozóipari cégek lesznek, míg a szolgáltató cégek és a kereskedelemmel foglalkozó válllakozások jellemzően a szabad vállalkozási zónákban megvalósuló beruházásaikhoz igényelhetnek majd támogatásokat.
A 2014–2020-as ciklus egyik kedvező fejleménye a pályázó vállalkozások számára, hogy a kombinált hitel vissza nem térítendő részére már nem kell biztosítékot, vagyis fedezetet (például bankgaranciát, ingatlanjelzálogot) nyújtaniuk azoknak a cégeknek, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és nincs köztartozásuk. Tovább csökkentheti a vállalkozások pályázatok kivitelezésével kapcsolatos pénzügyi terhét az is, ha a kormányzat, ahogy arról egyes nyilatkozatok szóltak, egy államilag támogatott áthidaló hitelt vezet be a vissza nem térítendő támogatás előfinanszírozására. Utóbbi forrást ugyanis csak a projekt megvalósítása, és az elszámolás lezárása után kapják meg a cégek, így elő kell finanszírozniuk a beruházásukat, ami a szükséges önerő előteremtése mellett plusz pénzügyi terhet ró a vállalkozásokra.
A GINOP idei évre szóló fejlesztési keretéből az derül ki, hogy egyes kombinált hitelek visszatérítendő forrásának nyújtására a tervek szerint már májusban megjelennek a pénzügyi közvetítők kiválasztására szóló felhívások, míg a többi konstrukció esetében ez júniusban, júliusban, illetve szeptemberben történik meg. Az egyes kombinált hitelek vissza nem térítendő támogatására szóló, és így közvetlenül a vállalkozások számára meghirdetett pályázatokat pedig a pénzügyi közvetítőknek szóló felhívás megjelenés után két hónappal hirdetik meg, vagyis a pályázatokat így a tervek szerint júliustól kezdik kiírni.
A GINOP az úgynevezett „vidéki”, vagyis a Budapesten, illetve Pest megyén kívüli cégek fejlesztésére vonatkozik. A közép-magyarországi régiót lefedő operatív program (VEKOP) fejlesztési tervének pénzügyi eszközökre vonatkozó része még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így arról még nincs információ, hogy a fővárosi, illetve Pest megyei cégek mikortól pályázhatnak a kombinált hitel vissza nem térítendő támogatására.
Előny a sokszereplős piac
A 2007–2013-as ciklusban négy csoportot (kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások, illetve alapítványok) képviselve összesen több mint száz pénzügyi közvetítő szerződött le a kombinált mikrohitel és az Új Széchenyi Hitel program forrásainak kicsatornázására. A szakértők úgy vélik: az lenne előnyös a piac számára, ha továbbra is sok szereplő közvetíthetné a forrásokat, ugyanis az ügyfelek minél hatékonyabb elérése, illetve a kockázatvállalás, az árazás, és a szolgáltatások terén jelentkező versenyből csak hasznot húzhatnak a pályázó cégek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.