Nem kapta meg az állami mankót a Surjány-Hús

Kormányhatározat hatalmazta fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy egyedi állami kezességet vállaljon a most csődvédelembe menekülő Surjány-Hús Kft. hitelfelvételéhez az állam nevében. Az erről szóló döntés – amelyről a Figyelő is beszámolt – egy évvel ezelőtt, 2014. május 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és döntően a Surjány-Hús, valamint az általa korábban megvásárolt Alföldi Hús Zrt. hitelállomány kiváltásához felvett újabb kölcsönhöz nyújtott volna kezességet. A döntésben foglalt kormányzati lépés azonban sosem valósult meg, pedig a 2,5 milliárdos hitelkiváltásra, valamint további, 500 milliós fejlesztésre irányuló kezességvállalással vélhetően elkerülhető lett volna a cég mostani csődje.

A hazai húsipar egyik legnagyobbjának tartott, 1992 óta működő Surjány-Hús május 14-én jelentette be, hogy csődvédelmet kér, mert sem dolgozóit, sem beszállítóit nem tudja kifizetni. A társaság akkor azzal indokolta a lépést, hogy nem bírta a versenyt a feketefeldolgozással, és az irreálisan alacsony árú termékek nyomásával.

Azóta megkapták áprilisi fizetésüket a cég dolgozói, de a bank nem engedi a járulékok kifizetését, inkasszót tett a cég számlájára, és a beszállítók továbbra is a pénzükre várnak. „Jelenleg reorganizációs terveink vannak, a cél, hogy mielőbb rendezzük a helyzetet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth Tibor, a Surjány-Hús korábbi ügyvezetője, aki jelenleg az átszervezés tanácsadója. A reorganizáció során tárgyalnak a cég szárazáru-üzemének bérbeadásáról, valamint kísérletet tesznek a hűtőház, a csontóüzem és a feldolgozóüzem hasznosítására is. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy a bank minden számlájukat zárolta, emiatt a közüzemi számlák kifizetését sem tudják teljesíteni. Tóth Tibor elmondta: a lépés nyomán a szolgáltató elzárta a gázt, amely óriási veszteséget jelent a vállalatnak, hiszen a már megvásárolt alapanyagot sem tudják feldolgozni.

Félő ráadásul, hogy a közeljövőben a villanyt is kikapcsolják a Surjány-Húsnál, ebben az esetben viszont megszűnne a hűtés, vagyis a már legyártott készletek is megromlanának. Pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye legjelentősebb húsipari cége, a térség egyik meghatározó munkáltatója fejleszteni is tudott az elmúlt években. Három évvel ezelőtt adták át a cég 1,3 milliárd forintból elkészült új utóérlelő és szárazáruüzemét. Egyes hírek szerint éppen a fejlesztések, a lépések gyorsasága okozta a vesztét a társaságnak, amely a hitelből megvalósított beruházásait nem tudta tevékenysége eredményéből fedezni.

A cég helyzete nem egyedülálló, igaz, korábban kevesen fogadtak volna arra, hogy a következő bedőlő társaság épp a Surjány-Hús lesz. Az elmúlt években egymást érték a csődök, vagy csődközeli helyzetek a húságazatban. A kapuvári húsüzem két tagja, a Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. évek óta nem üzemel, és a felröppenő hírek ellenére mindezidáig nem sikerült sem értékesíteni, sem más módon hasznosítani. Állami, illetve önkormányzati beavatkozással sikerült ugyanakkor rendezni, vagy egalább ideiglenesen stabilizálni több más húsipari cég helyzetét. A korábban a megszűnés szélére sodródott Gyulahús Kft. ma is működik, sőt, vissza tudta szerezni a válságos heteiben elvesztett piacait is.

A pápai üzem helyzete is kérdésessé vált az elmúlt években. 2008-ban már egy állami mentőcsomag révén maradt talpon a cég, majd 2013-ban hónapokig nem tudta kifizetni beszállítóinak egy részét a dunántúli társaság. Később ezt sikerült rendezni, de hosszabb minden bizonnyal a gazdálkodás konszolidálására lesz szükség. A legjobb helyzetben a korábbiakban önkormányzati közbelépéssel megsegített vállalatok közül még alighanem a kaposvári Kométa 99 Zrt. van, amely az elmúlt években fejlesztéseket is véghez vitt.

A láncok márkáira építettek

A Surjány-Hús korábban megpróbálkozott márkaépítéssel, ám a legfőbb tevékenységét mindvégig a kereskedelmi láncoknak beszállított sajátmárkás termékek adták. Később a Surjány-Hús erre állt rá, a cég saját márkáját építő marketingtevékenységet zárójelbe tette. Az áruháűzi márkák árukörében azonban nagyon nehéz versenyezni, főleg a húságazatot átszövő feketekereskedelem miatt. A hazai és külföldi csalók a húsipart ismerő szakértők szerint sok esetben irreálisan alacsony árakkal jelennek meg a piacon, amelyekkel a legális szereplők nem, vagy csak alig tudnak versenyezni. A márkaépítéssel, a sajátos ízvilággal és tradíciókkal megszerzett piacokon nagyobb árrést tudnak elérni a feldolgozó cégek – igaz, erre előbb költeni kell.