Nem könnyű gyengíteni a forintot

A hozamok emelkedése és az inflációs trend változása sem rettenti el az MNB monetáris tanácsát, hogy tovább csökkentse az 1,8 százalékos irányadó kamatszintet – vélik a Morgan Stanley szakértői. Az elmúlt hónapokban változott a széljárás, ami érinti a monetáris politikát is: áprilisban már csak 0,3 százalékkal csökkentek az árak a márciusi 0,6 után, vagyis a fogyasztói árak rekordmértékű, 1,4 százalékos januári zuhanásától már távol vagyunk.

Igaz, még az MNB 3 százalékos inflációs céljának elérése is messze van, de a szabályozott árakat jórészt kiszűrő maginflációs index emelkedése a pénzromlás visszatérését sejteti. Ezzel párhuzamosan a görög helyzet miatt is emelkedtek az eurózóna perifériáján az állampapírhozamok, amelyből a magyar kötvények sem maradtak ki, és a forint is kéthónapos mélypontra esett az euróval szemben 308-as szint közelében.

Mindez azt jelenti, hogy az MNB egy kissé más környezetben dönthet a monetáris politikájáról, mint az elmúlt két hónapban, amikor 15-15 bázisponttal csökkentette a kamatot. Szakértők szerint még kétszer 15 bázispontos vágás belefér, de 1,5 százalékon meg fog állni a kamatvágási ciklus. Ezt azonban már a piaci szereplők igazából beárazták, vagyis az MNB nem fogja tudni a várhatóan összesen 30 bázispontos kamatcsökkentéssel jelentősen gyengíteni a forintot.

Így gondolják a Morgan Stanley szakértői is, akik friss elemzésükben arra utaltak, hogy az ügyfeleik közül sokan azt hiszik, hogy a magyar hatóságok gyengébb forintnak örülnének, de a folyó fizetési mérleg jelentős többlete hosszú távon támogatja a forint árfolyamát.

Az is kedvező hatást gyakorolhat a hazai eszközökre, ha a hitelminősítők kiemelnék az országot a bóvli kategóriából, amelynek növekszik az esélye. A Commerzbank szakértői szerint az adósminősítés szempontjából kedvező a bankadó jövő évtől kezdődő csökkentése – és az, hogy a kormány nem köti a teher mérséklését a hitelezéshez –, amelyről be is adták a törvényjavaslatot. Különösen jó, hogy a költségvetési mozgásteret részben az ágazati különadók csökkentésére fordítja a kabinet. Vagyis a makrogazdasági tényezők támogathatják a forintot, igaz, a külpiaci hangulat romlása már ellenkező irányba hat.

Az MNB azonban eltökéltnek tűnik, hogy érdemben tovább lazítsa a monetáris kondíciókat. Balog Ádám, az MNB alelnöke egy múlt heti interjújában azt mondta, hogy még van tere a kamatvágásnak. „Én messzebb látom a kamatcsökkentés végét, tehát hónapokban mérhető lazítási lehetőséget látok” – fogalmazta meg magánvéleményét. Ez pedig arra utal, hogy akár a nálunk jobb megítélésű Lengyelország 1,5 százalékos kamatszintje alá is vághatják a magyar rátát, ezzel gyengítve a forintot. Azt sem szabad azonban elfelejteniük, hogy a Federal Reserve hamarosan elkezdheti emelni az alapkamatot. Simor András, az EBRD alelnöke – aki Matolcsy előtt vezette az MNB-t – pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy felfordulást okozhat a tőkepiacokon, ha a Fed szigorításba kezd.

Felülvizsgál a Fitch

Nem csak az elemzők, hanem a hitelminősítők is értékelik a magyar gazdaság helyzetét. Pénteken a Fitch Ratings mond ítéletet Magyarországról: a hitelminősítő idén először vizsgálja felül BB+ szintű minősítésünket, amely egy szinttel van a befektetésre ajánlott kategória alatt. A stabil kilátás azt jelzi, hogy vélhetően most még nem emelnek ki a bóvliból, de márciusban a Standard & Poor’s is úgy javította BB-ről BB+ szintre Magyarország minősítését, hogy a kilátás nem utalt a lépésre. A Fitch pedig áprilisban azt közölte, hogy rövid távon nem várható felminősítés.