Nincs vége a kamatvágásnak

A márciusi és az áprilisi kamatcsökkentéssel megegyező mértékű lazításról döntött tegnap a Matolcsy György vezette jegybank, így az alapkamat új történelmi mélységbe, 1,65 százalékra süllyedt.

Az MNB azért vágta tovább az irányadó kamatszintet, mert az infláció még mindig jelentősen alulmúlja a központi bank 3 százalékos célját, és középtávon is kétséges, hogy a pénzromlás üteme el fogja-e érni ezt a szintet.

Igaz, az inflációs trendforduló idén bekövetkezett, hiszen megállt az index dinamikus csökkenése. A januári 1,4 százalékos rekordmértékű áresés után februárban csak 1, márciusban pedig 0,6 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak. A múlt hónapban fele ekkora árcsökkenést mért a KSH, és hamarosan pozitív tartományba kerülhet az inflációs index. Az infláció oldaláról nézve összességében a trendforduló ellenére tovább lazíthat az MNB, mert a 3 százalék még messze van, miközben a közelmúltban bevezetett 1 százalékpontos célérték körüli toleranciasáv is könnyíti az MNB dolgát.


Néhány érv azonban már arra utal, hogy nem érdemes jelentősen tovább csökkentetni a rátát, mert így sérülékenyebbek lehetünk a külső sokkokra. A forint például egyre nagyobb volatilitást mutat – jelenleg három hónapos mélypont közelében, 309-es szint felett mozog az euróval szemben –, és alacsonyabb kamat mellett a hazai eszközök egyre kevésbé ellenállóak, ha idegesebbé válnak a befektetők. Ez pedig nincs kizárva, hiszen az Európai Központi Bank márciusban elindult pénznyomtatása ellenére az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek az állampapír-hozamok az euróövezetben, ami Magyarországon is érzékelhető volt. Ebben szerepet játszott Görögország csődközeli helyzete, de pár hónapon belül a Federal Reserve (Fed) kamatemelési ciklusának hatása is tőkét vonhat ki a feltörekvő piacokból.

A legtöbb elemző mindezek miatt azt várja, hogy 1,5 százalékon – ahol a lengyel kamat is áll – fog véget érni a magyar kamatcsökkentési ciklus. A szakértőket azonban már sokszor meglepte az MNB, így vannak, akik „bátrabb” lépéseket várnak, és úgy vélik, hogy ennél lejjebb is vághatja a kamatot az egyébként is lazításra hajló tanács. Erre azért is van esély, mert úgy tűnik, az MNB-t nem zavarja a gyengébb forintárfolyam.

Balog Ádám, a jegybank alelnöke a közelmúltban azt mondta, hogy még van tere a kamatvágásnak. „Én messzebb látom a kamatcsökkentés végét, tehát hónapokban mérhető lazítási lehetőséget látok” – fogalmazott. Ez pedig arra utal, hogy akár a nálunk kissé jobb megítélésű és magasabb adósminősítésű Lengyelország kamatszintje alá is vághatják a rátát.

Elemzők úgy vélik, ha 1,5 százalékon áll meg a kamatvágási ciklus, akkor ezt a szintet még hosszú ideig fenntarthatja az MNB, és csak jövőre kezdhet kamatemelésekbe. Ha viszont ennél alacsonyabban lesz a kamatmélypont, akkor jóval nehezebb lesz elkerülni egy viszonylag korai szigorítási ciklust. A tanács tegnap kiadott közleménye alapján a kamat további csökkentésére lehet számítani, az MNB azonban nem árulta el, hogy meddig vághat. Az nagyon valószínű, hogy ha a júniusi inflációs jelentésben az MNB szakértői alacsony inflációs pályát rajzolnak fel, akkor a tanács folytatni fogja a lazítást nyáron is.

Segít a Fitch lépése

A kamatcsökkentés biztonságosságát növeli, hogy a Fitch a múlt héten pozitívra javította Magyarország BB+ szintű adósminősítésének kilátását, így talán már az év vég előtt befektetésre ajánlott kategóriába kerülhetünk vissza – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. Van azonban néhány jel, ami óvatosságra inthet. Szerinte ilyen, hogy a magyar hozamgörbe meredekebbé vált, a hosszabb lejáratú magyar állampapírok iránt kereslet az alacsony kamat mellett visszaesett, és a külföldi befektetők kezében lévő állomány folyamatosan csökken.