Athén támadásba lendült

Rendkívüli tanácskozásra hívhatják össze akár már péntek estére az uniós országok állam-, illetve kormányfőit, ha nem sikerül megállapodásra jutni a görög adósságválság kezeléséről az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurogroup) csütörtökön kezdődő ülésén – közölte hétfő este a Süddeutsche Zeitung online kiadása. A német lap szerint a 19 ország már vészforgatókönyveket gyárt, mivel minden jel arra utal, hogy az Eurogroup ülése sem hoz eredményt. Ez esetben pedig jobb híján visszatérnek a 2012-es recepthez: újabb és újabb rendkívüli EU-csúcson próbálnak dűlőre jutni az athéni vezetéssel.

A dolgot bonyolítja, hogy a görög kormányfőt pénteken Moszkvába várják – a Kreml legalábbis ma jelentette be, hogy az orosz vezetők ekkor fogadják Alekszisz Cipraszt. A baloldali radikális athéni vezetést az EU oroszbarát kormányai között tartják számon, de most nem csak erről lehet szó: ahogy a bankválság idején Ciprus, úgy most Görögország is alternatív pénzforrások után kutathat. Kézenfekvő megoldásnak tűnik Moszkva, jóllehet egy korábbi látogatás idején Vlagyimir Putyin orosz államfő már jelezte, közvetlen hitelt nem áll módjában biztosítani, arra ott van az Európai Unió.

Az európai intézmények, vállvetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) február vége óta nem jutnak megoldásra, és keddi állás szerint nincs komoly garancia arra, hogy ez a héten megtörténhet. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter hétfőn arról beszélt a Bildnek, hogy az ország az adósság visszafizetése helyett átütemezést szeretne kiharcolni, ma pedig úgy nyilatkozott a német bulvárlapnak, hogy nem szándékoznak újabb javaslatokat benyújtani a csütörtöki találkozó előtt. A kormány mögé állt több ellenzéki erő is: az egyik nagy hagyományos párt, a januári parlamenti választáson súlyos vereséget szenvedő szocialista Paszok, illetve a tavaly alapított balközép Potami is támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. Ő pedig kedden már olyan mondatokat engedett el parlamenti frakciója előtt, hogy a hitelezők javaslatai a görög kormány, illetve a nép elleni politikai számítások eredményei, az IMF-et büntetőjogi felelősség terheli a jelenlegi görög gazdasági helyzet miatt, a harmadik hitelező, az Európai Központi Bank (EKB) pedig fojtogatja a gazdaságukat.

Június 25–26. EU-csúcs Brüsszelben.

Június 30. A görögöknek 1,54 milliárd eurót kell fizetniük az IMF felé. A mentőhitel meghosszabbított határideje lejár. Elméletileg ezt követően az EKB nem biztosít likviditást a görög bankoknak.

Július 10. Lejár kétmilliárd eurónyi görög kincstárjegy. Ha az EKB nem támogatja a bankokat, Athén nem tud bevonni forrást ezek kifizetésére.

Július 17. Egymilliárdnyi kincstárjegy jár le. A két törlesztés elmulasztása technikai csőd.

Július 20. Athénnak 3,5 milliárd euró értékű állampapírt kell visszafizetni az EKB-nak. Ha ezt sem teljesítik, kikerülhetnek az euróövezetből.

Forrás: WSJUtóbbi arra utal, hogy az EKB korlátozza, milyen forrásokat és milyen célra vonhat be Athén, emellett többször jelezte, hogy a görög bankok támogatását is csak akkor folytatja, ha június 30-ig megállapodás születik. Külső források híján könnyen összeroppanhat a görög bankrendszer, mivel a csődtől és az euróövezeti távozástól tartva felerősödhet a betétek kivonása. Nem véletlen, hogy a Süddeutsche Zeitung meg nem nevezett berlini és brüsszeli forrásokra hivatkozó cikke azt is megemlíti, hogy akár a hétvégén megkezdhetik az euróövezet és Görögország közötti pénzforgalom ellenőrzésének előkészítését, aminek részeként néhány napra elrendelik az összes görög bank bezárását. Hasonlóan drasztikus lépésre Cipruson került sor – a szigetország bankrendszere a nagy görög kitettség miatt került az összeomlás szélére 2013 tavaszán. Ám amíg az offshore bankközpontként üzemelő Ciprus esetében a korlátozás a konszolidáció első eszköze volt, a görögöknél sokak szerint ez a következő lépés lenne az eurózóna elhagyása felé.

Június 25–26. EU-csúcs Brüsszelben.

Június 30. A görögöknek 1,54 milliárd eurót kell fizetniük az IMF felé. A mentőhitel meghosszabbított határideje lejár. Elméletileg ezt követően az EKB nem biztosít likviditást a görög bankoknak.

Július 10. Lejár kétmilliárd eurónyi görög kincstárjegy. Ha az EKB nem támogatja a bankokat, Athén nem tud bevonni forrást ezek kifizetésére.

Július 17. Egymilliárdnyi kincstárjegy jár le. A két törlesztés elmulasztása technikai csőd.

Július 20. Athénnak 3,5 milliárd euró értékű állampapírt kell visszafizetni az EKB-nak. Ha ezt sem teljesítik, kikerülhetnek az euróövezetből.

Forrás: WSJ -->