Bizonytalan az orosz termékek elleni szankciók sorsa
Az idei első negyedévben Oroszország 1,545 milliárd tonna húst termelt, vagyis 15,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában – közölte az ország agráminisztériuma a közelmúltban. A leglátványosabb növekedés a baromfiágazatot érintette, itt 1,2 millió tonnával nőtt a húskibocsátás. A baromfiágazat ezzel 11,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2014 hasonló időszakához képest. A sertéságazat is növekedett, igaz, jóval szerényebb mértékben, itt mintegy 60 ezer tonnával többet termeltek, ez a növekedés 8,7 százalékos bővülésnek felel meg.
A növekedés fő ösztönzője vélhetően a tavaly augusztusban bejelentett embargó miatti importcsökkenés volt. Mint ismert, tavaly Oroszország már januártól kezdve több körben is korlátozta az uniós élelmiszerek behozatalát. A legkeményebb intézkedés az volt, amikor augusztus 7-én teljes behozatali tilalmat vezetett be a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej és tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szólt.
Szakértők már akkor figyelmeztettek: Oroszország több termékcsoportból, különösen húsfélékből és zöldségből nem tud önellátó lenni. Az orosz élelmiszerimport az embargó előtt nagyon komoly tétel volt, évente elérte a negyvenmilliárd dolláros értéket. A tilalom bevezetését megelőzően ráadásul Moszkva egyik legfőbb partnere épp az Európai Unió volt, vagyis az embargó bejelentésével a legfőbb partnerét tiltotta ki az orosz fél a saját piacáról.
A mostani növekedés ugyan látványos, de Oroszország így is messze van még hosszútávú stratégiai céljától, vagyis hogy élelmiszerből önellátó legyen. Az ország kiváló mezőgazdasági adottságai ellenére néhány terméket – így például a gabonaféléket – leszámítva nem elég termelékeny, feldolgozó kapacitása, valamint annak színvonala is elmarad attól, amit a 140 millió fős népesség ellátása megkívánna. Ráadásul mind a szűkösség, mind pedig a gyenge rubel miatt az élelmiszerek ára is sokat emelkedett. Ezért a várakozások szerint idén a növekvő termelés ellenére is tovább, mintegy 6 százalékkal esik az orosz lakosság húsfogyasztása.
Nagy kérdés ezért, hogy mi lesz a tavaly augusztusban egy évre meghirdetett, tehát hamarosan lejáró embargó sorsa. Politikailag vélhetően Putyin a hosszabbítás mellett döntene, ám figyelembe kell vennie azt is, hogy az orosz boltokban nincs elegendő élelmiszer, illetve, ami van, az drága. Ez pedig komoly társadalmi és politikai nyomást jelent, még ha eddig nem is zuhant nagymértékben az orosz vezető népszerűsége.
Nincs vége a szankcióknak
A nyugat már határozni látszik az Oroszország elleni szankciók szigorításáról: az Egyesült Államok és G7-csoportbeli szövetségesei szükség esetén készek további jelentős szankciókat bevezetni, válaszul Oroszország lépéseire – közölte Joe Biden amerikai alelnök Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel, akit szerdán fogadott a Fehér Házban. Az alelnök hivatalának közleménye szerint Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a G7-csoport elkötelezett a minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtása mellett, beleértve az Ukrajna keleti nemzetközi határa feletti ukrán ellenőrzés helyreállítását, valamint az összes orosz katona és fegyverzet Ukrajnából való kivonását.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.