Ciprasz újra bekeményített - menthető-e Görögország?

Alig több mint egy óra után félbeszakadt az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli tanácskozása, amelyet a Görögországot fenyegető fizetésképtelenség, az Athénnak folyósítható mentőcsomag és a cserébe várt reformintézkedésekről való megállapodás érdekében hívtak össze.

Értesülések szerint csütörtökön már reggel hat órakor technikai szintű újabb egyeztetést kezdődött, majd magasabb szinten 9 órakor folytatódnak a tárgyalások. Az euróövezeti pénzügyminiszterek ezután a tervek szerint 13 órakor ülnek össze, néhány órával azelőtt, hogy megkezdődik az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója.

Alaposan megzavarta a piacokat Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pár mondatos Twitter-bejegyzése, amelyben azt közölte: a hitelezők visszadobták kormánya javaslatait, és olyan dolgokat várnak el, amelyeket más mentőhiteles ország, a portugálok vagy az írek esetében nem. Az athéni vezetés által hétfőn benyújtott, 11 oldalas csomagot az első értékelhető tárgyalási alapnak tekintették az európai partnerek, ami optimizmusra adott okott az elmúlt hetek szócsatái után. Tény azonban, sem az euróövezeti pénzügyminiszterek, sem a hétfőn rendkívüli csúcsot tartó euróövezeti állam- és kormányfők nem mondtak róla véleményt, mondván, még számolják, mennyire reálisak az athéni célkitűzések. (A görögöknek a hitelezők szerint idén 1 százalékos költségvetési többletet kellene elérniük, többek között ehhez kötik, hogy a 240 milliárd eurónyi mentőhitel utolsók, 7,2 milliárd eurós részletét lehívhassák.)

Ciprasz nyilatkozata után rögtön Brüsszelbe indult, hogy újfent tárgyaljon Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel. Időközben pedig kiszivárgott az a hitelezői ellenjavaslat is, amely vélhetően a görög politikus kirohanását kiváltotta. A The Wall Street Journal online kiadásában közölt dokumentum ránézésre a görög javaslat korrektúrázott – és elég alaposan átírt – verziója. Némely esetben aprónak tűnő változásokat tartalmaz: a társasági adó esetében például 29 helyett 28 százalékra emelnék a most 26 százalékos kulcsot, míg az Athén által javasolt 12 százalékos különadót elvetnék. A nyugdíjreformnál azonban radikálisabb a változás: a hitelezők gyakorlatilag a 2010-ben elfogadott verzióhoz térnének vissza.

A Reuters szerint a legkeményebb álláspontot Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója képviseli. Az IMF ugyanis kockázatosnak ítéli, hogy a remélt konszolidáció túl nagy arányban alapszik az adóbevételek növekedésére. Azon túl, hogy a görög adóbeszedés hatékonyságában vélhetően a valutalap sem bízik, a szervezet amiatt is aggódik, hogy a cégek túladóztatása miatt újfent visszaeshet a gazdasági teljesítmény. Emiatt is inkább a strukturális reformokra helyeznének nagyobb hangsúlyt.

Nem meglepő: az ellenjavaslatot elutasította a görög kormány, az meg még kevésbé, hogy erre a német kormány azt jelezte, messze még a megállapodás. Az aktuális szócsatát követően a végső döntést a görögök programjáról az Eurogroup-üléstől várták. Az euróövezeti pénzügyminisztereken, ahogy az athéni kormányon is nagy a nyomás, hiszen június 30-ig a görögöknek 1,6 milliárd eurónyi adósságot kell törlesztenie az IMF felé. A következő lépés a holnap kezdődő uniós csúcstalálkozó, amely a pozitív forgatókönyv szerint csak megerősíti a megegyezést, a katasztrófaszcenárió pedig az, hogy tovább folytatódik a február 20-a óta tartó egyeztetés.