Dohányellátó: nyertek, akik voltak

A British American Tobacco és a Tabán Trafik Zrt. végzi a dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat november 1-jétől – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János tájékoztatása szerint a nagykereskedelmi tevékenységre 2014. december 24. óta a két cég tett közös ajánlatot. Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a szerződést, 600 millió forint koncessziós díj fejében kösse meg. A szerződéskötést követően minden dokumentumot (köztük az ajánlattételi anyagot) nyilvánosságra hoz a nemzeti fejlesztési tárca. Lázár szavaiból az következik, hogy nem volt más pályázó a feladatra. Mindenesetre a az amerikai multi és a Sánta-család érdekeltségébe tartozó Tabán Trafikon kívül három multi cigaretta-gyártó végzett eddig érdemi nagykereskedelmi tevékenységet Magyarországon. Alighanem formális pályázat nem is volt, legalábbis az egyik nagy konkurens lapunknak azt mondta, ilyenről nem tud, ahogy arról sem, hogy jelentkeznie kellett, illetve lehetett volna. A kormány alighanem azzal szerződött, aki jelentkezett, és a BAT a Tabán Trafikkal közösen jelentkezett.

Arra a piacon mérget mertek volna venni, hogy a Tabán Trafik részese lesz a piac nagykereskedelmét, azaz a nemzeti dohányboltok ellátását átvevő új szervezetnek. A dohánygyárat is működtető Continental-csoporthoz tartozó Tabán Trafik ugyanis már a koncessziós cigaretta-kiskereskedelemnek is haszonélvezője volt. A hódmezővásárhelyi gyökerű cégbirodalom irányítói hatással voltak a sokáig a várost vezető Lázár János által vezényelt trafikrendszer kialakítására. A Tabán Trafik és az amerikai dohánymulti összefogása mindenesetre most tompíthatja azokat a bírálatokat, hogy a dohányellátó üzletet egyoldalúan odapasszolják Lázár „házi” miliárdosának, a Sánta-családnak.

Az új cégnek, illetve tulajdonosainak lesz miből kifizetni a koncessziós díjat, hiszen nagyjából hét-nyolc milliárd forint profitot hozhat a dohány-kiskereskedelmi ellátó a működési költségek levonása után – elemzők szerint ez utóbbiak összege négy-öt milliárd forintot tehet ki –, feltételezve, hogy az ellátón keresztül folyik át az 530 milliárd forint kiskereskedelmi értékű teljes magyar dohányeladás. A gyártóknak a dohány-nagykereskedelmi ellátó létrejöttét és tevékenységét szabályozó, tavaly novemberben elfogadott, nemrégiben módosított törvény szerint a jelenleginél nagyobb árrést kell adniuk.

Cigarettánál ez 13 százalék, az egyéb dohányterméknél 15 százalék, ebből az ellátó a cigaretta esetében 10-11,5 százalékot enged át, míg az egyéb dohánytermékek esetében 10-13-at. Így az 530 milliárd forintos forgalmat és a jelenlegi piaci részarányokat alapul véve az ellátónál 9,2-9,5 milliárd forint marad. Az összeg a 10 milliárdot is átlépheti, ugyanis a jogszabály úgy fogalmaz, minél több terméket vásárol egy kereskedő, annál kisebb árrést kell biztosítani számára. Ezzel az ellátónál maradó árréstömeg nő.

Erre az elérhető haszonra tevődik rá az ellátón átfolyó és két hónapig parkoló forgalom kamata. (Az ellátónak a kiskereskedők 15 napra fizetnek, míg az ellátó a gyártónak vagy a nagykereskedőnek 60 napra.) Elemzők szerint átlagos cash flow gazdálkodással évente további bő kétmilliárd forint jöhet össze.

A új dohányellátónak októbertől kellett volna működnie, de ezt novemberre halasztották. A jogszabály-módosítással enyhítették a készleten tartási kötelezettséget, az ellátónak és a kereskedőknek a heti forgalmuk felett további 10 százalék tartalékkal kell ebben részt venniük (jelenleg ez két hét plusz 15 százalék), ez arra ösztönöz, hogy a termék kiszállítása sűrűbb legyen.