Görögök: ma minden eldőlhet

„Ez nem egy pókerjáték, ahol van egy nyertes, és vannak vesztesek: itt vagy mindenki veszít, vagy mindenki nyer” – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke láttatta így tegnap a görög helyzetet. Az athéni kormány és a hitelezők közötti játszmában eközben mindenki vesztésre áll: a görög bankok tegnap már nem nyitottak ki, és semmilyen jel nem utalt arra, hogy megoldás születhet a mentőhitelprogram folytatásáról január közepe – a Sziriza vezette koalíció hivatalba lépése – óta tartó vitában.

A kérdés pedig hivatalosan ma éjfélkor eldől: eddig kellene ugyanis a görögöknek kifizetniük a Nemzetközi Valutaalap felé egy 1,546 milliárd eurós hitelrészletet (valójában ez a júniusra esedékes valamennyi részlet együtt), az IMF pedig korábban jelezte, elfogyott a türelme, Athén nem kap több haladékot. A görög államkassza a megállapodáshoz kötött külső források nélkül üres, de Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter vasárnap jelezte azt is: nem áll szándékukban fizetni, az összeget biztosítsa az Európai Központi Bank a görög állampapírok visszatartott kamataiból. Tegnapra azonban egyértelművé vált: ilyen lépés kizárt, hiszen nemcsak a valutaalap, de az európai politikai vezetők is elveszítették a türelmüket.

Az Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt árulónak nevező, láthatóan feldúlt Jean-Claude Junckeren kívül Angela Merkel is megszólalt tegnap. A német kancellár a bizottsági elnökhöz hasonlóan csalódott volt amiatt, hogy Athén népszavazást írt ki a hitelprogram folytatásával kapcsolatos uniós javaslatról, ám amíg Juncker Ciprasszal ellentétben ennek elfogadására buzdított, mondván „nem kell azért öngyilkosságot elkövetni, mert félünk a haláltól”, Merkel a görögök belátására bízta a döntést. Egyben jelezte, a tárgyalások folytatása lehetséges, de csak a július 5-ére tervezett referendum után. Kiemelte: „Ha az euró elesik, az EU is elesik.” (Ezt Juncker sem gondolta másként.) Azt is hozzátehetnénk, hogy az alkudozás kudarca személyesen is érintené a kancellárt, aki mindig is kiállt a görögök euróövezeti tagsága mellett, vállalva a konfliktust még saját pártjának és kormányának keményvonalas tagjaival is, köztük is elsősorban Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel.

A dráma kórusa tegnap egy meglepő taggal is bővült. A Kreml szóvivője közölte: aggodalommal figyelik a görög adósságválságot, és attól tartanak, az az egész Európai Unió számára negatív következményekkel járhat. A nyilatkozat iróniája, hogy Cipraszt az EU oroszbarát vezetői között tartják számon.

A görög kormány sem tétlenkedett: a miniszterelnök euróövezeti kollégáinak írt rövid levelet, amelyben azt kérte, vizsgálják felül a hitelprogrammal kapcsolatos véleményüket annak érdekében, hogy a görög gazdaság újra növekedési pályára állhasson. A népszavazás témájául is megtett, június 25-i keltezésű javaslatcsomagban erről nem esik szó, ám a görögök minden bizonnyal az adósság legalább részbeni elengedését és/vagy átütemezését szeretnék kiharcolni.

A vasárnap este bejelentett bankzárlat alól tegnap délelőtt csak a nyugdíjakat kifizető pénzintézetek voltak kivételek. A tőkekorlátozásról szóló, hétfőn hajnalban kiadott elnöki rendelet ugyanakkor világossá tette: külföldön kibocsátott bankkártyákat megkötések nélkül lehet használni Görögországban, így a turistákra sem vonatkozik a korlátozás. Az ágazatot mégis negatívan érinti az intézkedés, hiszen a készpénzhiány ellátási gondokhoz vezethet, de ezek réme is képes távol tartani a turistákat.

A vasárnap este bejelentett bankzárlat alól tegnap délelőtt csak a nyugdíjakat kifizető pénzintézetek voltak kivételek. A tőkekorlátozásról szóló, hétfőn hajnalban kiadott elnöki rendelet ugyanakkor világossá tette: külföldön kibocsátott bankkártyákat megkötések nélkül lehet használni Görögországban, így a turistákra sem vonatkozik a korlátozás. Az ágazatot mégis negatívan érinti az intézkedés, hiszen a készpénzhiány ellátási gondokhoz vezethet, de ezek réme is képes távol tartani a turistákat. Szuficitet kért az EU Tíz pontban foglalta össze az Európai Unió, hogy mit kíván Görögországtól. Új költségvetést, amelyben már egyszázalékos többlet szerepel, ám 2018-ig növelni kellett volna a szufficitet (3,5 százalékig). A második kérés az áfa emelése volt: 23 százalékos általános kulcs bevezetését írták elő, a kedvezményes 13 százalék a turizmusra vonatkozott volna (az élelmiszerekre és az energiára is), míg a szuperkedvezményes 6 százalék a gyógyszerekre és a kulturális szolgáltatásokra. A harmadik pont számtalan támogatás csökkentését és adóemelést tartalmaz, így 2 százalékpontos nyereségadó-emelést, az ingatlanadó növelését, reklámadót és nagyobb játék- és luxusadót. Követelés volt a nyugdíjkorhatár emelése és a korengedményes nyugdíjazás szigorítása, egy új, univerzális közszolgálati bértábla és a teljesítményértékelés bevezetése, az adóhatóság átalakítása is. Előírták volna az állami bankok, a kikötők, a reptér és a görög elektromos rendszer privatizációját és a gázpiac liberalizálását is. Gondban Puerto Rico A fizetésképtelenség felé sodródik Puerto Rico. Alejandro Garcia Padilla, az Egyesült Államokhoz tartozó karibi sziget kormányzója hétfőn kilátásba helyezte, hogy a kormány nem tudja törleszteni 72 milliárd dolláros adósságát, és reméli, hogy haladékot kap hitelezőitől. Ez nem politikai kérdés, hanem egyszerű matematika – mondta Garcia Padilla a The New York Timesnak, hozzátéve, hogy nincs más opció. Szakértők szerint a görögországihoz hasonló jellegű és mélységű intézkedésekre lesz szükség a karibi szigeten. (MTI) -->