Görögország vs. Eurogroup: jön a Grexit?

A biztosítékot az csapta ki az Eurócsoport tagállamainál, hogy Görögország népszavazást kezdeményezett a hitelezők javaslatáról. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter ezt a lépést úgy értékelte, hogy ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult. Dijsselbloem elmondta: rossz meglepetésként érte a lépés, és az, hogy a görög kormány úgy döntött a népszavazásról, hogy az alku elutasítása mellett foglalt állást. Ciprasz ugyanis a referendumra hivatkozva azt szerette volna elérni, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró görög hitelcsomag érvényét.

A népszavazás hírére több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata is úgy vélekedett, hogy Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul - tette hozzá egy uniós szakértő - az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.

Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a "B terven" kell gondolkodnia, amelynek eddig - érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében - még a létezését is tagadták hivatalosan. Ez a "B terv" általános vélekedés szerint a "grexit", vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.

Szombaton délután aztán az Eurogroup tagjai meg is szakították a tárgyalásokat, hogy lehetőséget biztosítsanak Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kétoldalú megbeszélésére. A bejelentés, miszerint a csoport elutasította a görög kérelmet, ezután érkezett.

Görögországnak legkésőbb kedden több mint másfélmilliárd eurót kellene törlesztenie az IMF-nek, ugyanazon a napon, amikor a megmentésére kidolgozott második program véget ér. A program keretében Athén még 7,2 milliárd euró kedvezményes kölcsönt hívhatna le, de ehhez reformintézkedéseket kellene hoznia, melyekről több mint négy hónapja nem tud megállapodni hitelezőivel.

Közben a görög bankok fizetőképességét az Európai Központi Bank biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt Frankfurt nem tudja folytatni, akkor a görög bankok likviditását az athéni jegybanknak kell biztosítania, amit csak úgy tehet meg, ha saját pénzt bocsájt ki, amivel de facto kilépne az euróövezetből.