Kapitulál a görög kormány, elfogadhatják a hitelezők javaslatát

Megtörtént az, ami korábban elképzelhetetlen volt az euróövezetben: fizetésképtelenné vált egy tagállama, Görögország. Amennyire elképzelhetetlen volt korábban az államcsőd a 19 országból álló valutaunióban, annyira kiszámítható volt a görögök bukása azt követően, hogy este nyolckor az euróövezeti pénzügyminiszterek elutasították a görög kormány legújabb javaslatait is.

Athén Alekszisz Ciprasz délután elküldött rövid levelétől remélte a csodát: ebben a kormányfő egy újabb mentőhitelprogramot kért, egészen pontosan 29,1 milliárd eurót két évre. Az előző két hitelprogram keretében összesen 240 milliárd eurót kapott Görögország, ám ennek a fizetése miatt gyakorlatilag összeroppant az ország. Hivatalosan az államcsődöt az idézte elő, hogy a görögök nem fizették ki a Nemzetközi Valutaalap felé esedékes 1,55 milliárd eurós törlesztőrészletet, és az IMF már korábban jelezte, nem ad több haladékot az országnak.

Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy éjfélkor lejárt a mentőhitelprogram is, így a görögök nem jogosultak annak utolsó, 7,2 milliárd eurós törlesztőrészletére, sőt, az is elképzelhető, hogy az Európai Központi Bank sem segíti ki többet a görögországi, likviditási problémákkal küzdő pénzintézeteket. Ennél is súlyosabb következményekkel járhat az egész euróövezet számára, ha a görögök emiatt kilépnek az euróövezetből – ez szükségessé válhat, hiszen a bankokat a helyi jegybank csak saját pénznem kibocsátásával tudja támogatni –, és nem fizetik tovább a többnyire az euróövezeti tagországok által összedobott hitelt. A görög jegybank és szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a dél-európai ország az EU-ból is kilép – más kérdés, hogy sem az euróövezetből való távozásnak, sem az unióból való kilépésnek gyakorlatilag nincsenek meg a jogi feltételei.

Jóllehet az Alekszisz Ciprasz vezette kormány januári hivatalba lépése óta igyekezett minden partnere értésére adni, hogy nem áll szándékában a Grexit, az azóta zajló alkudozás során mindössze annyit sikerült kiharcolniuk, hogy a hitelprogramot négy hónappal, mostanáig meghosszabbították. A folytatással kapcsolatos tárgyalások azonban február vége óta csak egyre jobban elmérgesedő viszonyt hoztak és egy az EU-ban korábban szintén elképzelhetetlen stílusban zajló üzengetést az uniós vezetők, elsősorban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács vezetője, a német kormány több tagja, illetve Alekszisz Ciprasz és pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz között.

A helyzet múlt szombaton mérgesedett el, amikor Ciprasz váratlanul népszavazást javasolt a hitelezők legutolsó javaslatával kapcsolatban. A kormányfő ráadásul mindössze egy hetet hagyott honfitársainak, hogy véleményt formáljanak a bonyolult csomagról, amely egyébként egy múlt hétfőre keltezett görög kormányjavaslat átdolgozott változata. A nyilvánvaló blöff után megszakadtak az egyeztetések, és az uniós vezetők néha saját maguknak is ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, hajlandóak-e egyáltalán szóba állni az athéni delegációval.

Egyedül Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója volt következetes: többször jelezte, június 30-a után nincs több haladék a görögök számára. A „jó zsaru” pedig majdnem az utolsó pillanatig az Európai Központi Bank volt, ám vasárnap az euróövezeti jegybank is jelezte: a görög bankok segítésére szánt, számtalanszor megemelt, végül 89 milliárd eurós keretet nem növelik tovább. Mindez az euróövezetben ugyancsak szokatlan – egészen pontosan a tőke szabad áramlásának ellentmondó, tehát szabályellenes – tőkekorlátozáshoz vezetett. A görögök jelenleg naponta mindössze 60 eurónyi készpénzt vehetnek fel az egyébként bezárt bankok automatáiból, félő, hogy ez nagyon rövid távon ellátási zavarokhoz vezet a 11 milliós országban.

A helyzet feloldását Athén most a kedd délutáni javaslattól reméli, az Eurogroup vezetői azonban csak annyit mondtak ezzel kapcsolatban a percek alatt összehozott konferenciahívásuk után: túl későn érkezett. A csoport szerdán délelőtt újabb konferenciahíváson igyekszik véleményt formálni a vezető görög kormányerő, a Sziriza hozzáállásával tökéletesen ellentétes csomagról. A javaslat legnehezebben emészthető része az adósság átütemezését irányozza elő, ezt korábban pont annyira kategorikusan utasították el az uniós vezetők, mint a görögök az újabb mentőhitelt.

Nagyban segítheti az egyeztetést, ha az athéni kormány eláll a vasárnapi referendum megrendezésétől. Erre éjfél előtt európai források már tettek utalást, ráadásul az is valószínűsíti ezt, hogy a rövid határidő és a pénzhiány miatt ezt aligha tudná megszervezni a Ciprasz-kabinet. (Mellesleg ezzel a kormány jelezné, hogy tényleg elkötelezett a megegyezés iránt.)
Valószínűsíthető az is, hogy ha a pénzügyminiszterek tárgyalásra érdemesnek ítélik a görög terveket (a görögök pedig kompromisszumra érdemesnek a hitelezők korábbi terveit), akkor Athén kap rövid haladékot, talán az IMF-től is.

A katasztrófa-forgatókönyv rövid távon is káoszt idézhet elő, mellesleg az sem világos, a görögök visszatérnének-e a drachmához, vagy pedig megtartanák az eurót, miközben kilépnének az euróövezetből. Az utóbbi verzió praktikusan kivitelezhetőbbnek tűnik.

Az is kérdés, mi történik a görög bankokkal: ha összeomlik a bankrendszer is, az tovább ronthatja a görögök helyzetét, ám a kisegítés is súlyos árfolyamvesztés árán képzelhető csak el. Vagyis infláció, recesszió és minden bizonnyal elhúzódó politikai bizonytalanság vár arra az országra, amely a válság kezdete óta GDP-je 25 százalékát veszítette el.