Kemény feltételeket vállalt a görög kormány

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök lemondását és előre hozott választásokat is belengetett a görög kormányszóvivő reggel a Mega televízió adásában arra az esetre, ha az athéni parlament nem szavazza meg a hitelezőkkel megkötendő megállapodást. A kemény hangnem elvben nem üres fenyegetőzés, hiszen a legfőbb kormányerőnek számító Sziriza rendkívül heterogén pártszövetség, a parlamenti frakció több tagja is jelezte már korábban ellenvetéseit a készülődő alkuval kapcsolatban. A kormányfőnek ugyanakkor meg kell győznie a kisebbik koalíciós partnert, a Független Görögöket is, akikkel gyakorlatilag az egyetlen közös pont a kormányalakítás idején a trojka és a hitelprogram elutasítása volt.

Ciprasz mellett szól azonban, hogy a parlamenti képviselők aligha vállalják fel azt, hogy a több hónapnyi alkudozás után, foggal-körömmel kialkudott megállapodást megtorpedózzák, hiszen minden jel arra utal, az államcsődhöz, ezáltal pedig gazdasági és minden bizonnyal politikai káoszhoz vezetne az országban.

Persze a megállapodás is hátra van még. Ahogy Angela Merkel német kancellár jelezte az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek hétfő éjszakába nyúló brüsszeli tanácskozása után: sok munka van még hátra. Az azonban mindenképpen pozitív jel, hogy senki nem állt fel az asztaltól, senki nem ejtett meg sértett nyilatkozatokat, ezzel szemben több uniós vezető is jelezte: az athéni kormány kész a kompromisszumra, és végre ehhez méltó javaslatokat nyújtottak be. Igaz, ehhez a Szirizának komoly engedményeket kellett tennie olyan területeken, amelyeket korábban tabuként kezelt. A hétfőn átnyújtott tizenegyedik javaslatcsomag 7,9 milliárd eurós megtakarítási programot tartalmaz. Ennek részeként elfogadták azt a hitelezői elvárást, hogy a költségvetési többlet 1 százalékos legyen ebben az évben és négy év alatt 3,5 százalékra nőjön – jóllehet a Bloomberg úgy számol az athéni javaslatok 0,74 százalékos többletet eredményeznek.

Leállítanák a korai nyugdíjazás rendszerét is, a nyugdíjreformtól a GDP 0,37 százalékát kitevő megtakarítást remélnek. Egy másik, 7,3 milliárdra becsült bevételnövekedést is tartalmaz a csomag, amelyet elsősorban adóemeléssel igyekszik elérni a görög kormány. Vélhetően ennek mértékével kapcsolatban folyik most a számolgatás, amelynek eredményét remények szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülése értékeli majd. Athén az áfarendszert háromkulcsossá tenné: 6 százalékos forgalmi adó terhelné a gyógyszereket, a könyveket és a színházjegyeket, 13 százalékkal adóznának a (főként friss) élelmiszerek, a vendéglátás és az áramszolgáltatás, az összes többi terméket és szolgáltatást pedig 23 százalékos áfakörbe sorolnak. Ez a görög kalkuláció szerint 1,36 milliárd euróval növelné az adóbevételeket, ami jóval alacsonyabb az elvárt 1,8 milliárdos szinttől, így a tervek szerint eltörlik a görög szigeteknek nyújtott generális 30 százalékos áfakedvezményt. Bevezetnek ugyanakkor egy egyszeri, 12 százalékos különadót a cégek 2014-ben elért, félmillió euró fölötti profitjára (a korábbi tervek még egymilliós profitot emlegettek), ez 1,35 milliárdot hozhat az államkasszába. Megemelnék a társasági nyereségadó szintjét is az adózás előtt legalább 100 ezer eurós profitot elérő cégeknél, a kulcs 26-ról 29 százalékra emelkedne. Nőne a szolidaritási adó és a luxusadó is, adót vetnének ki a televíziós hirdetésekre és az online szerencsejátékra, és bevételt remélnek a mobilcégeknek nyújtott engedélyekből is. Megmaradna ugyanakkor a vagyonadó, és nőne az agrártermelők adóterhe is.

Mindez tökéletesen szembemegy mindazzal, amit a Sziriza korábban hirdetett a mentőhitellel kapcsolatban, ám minden jel arra utal, hogy ez az egyetlen megoldás, hogy az ország június 30-ig pénzhez jusson. Ekkor ugyanis lejár a 240 milliárdos hitelprogram, amiből még 7,2 milliárd elvileg jár a görögöknek. Ugyanezen napon ráadásul 1,6 milliárd eurós hiteltörlesztést is biztosítania kell Athénnak az IMF felé.

A keserű pirula megédesítésére szolgálhat egy 35 milliárd eurós élénkítő csomag. Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján elhangzott: a pénzt a 2014–2020-as uniós költségvetésből vonnák el, és abban az esetben kaphatnák meg a görögök, ha teljesítik az elvárt kiigazításokat és reformokat. Azt, hogy a pénzt milyen formában és mely kasszából vennék ki, egyelőre nem világos, ahogy az sem, milyen célokra fordíthatnák. Egy azonban biztos: a kérdésben csak az uniós vezetők dönthetnek, tehát várhatóan erről is az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján várható megegyezés.

A növekedés pedig elemi érdeke a többi euróövezeti tagországnak is, hiszen a görögök első számú hitelezői éppen ők, egy esetleges államcsőd, és az az euróövezetből való kilépés esetén vélhetően hiába követelnék vissza a 200 milliárd eurós adósságot.

Ma reggel ismét a görög bankok számára nyújtott likviditási keret növeléséről döntött az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Egy héten belül ez a negyedik ilyen emelés, amelynek pontos összegét nem közölte a frankfurti testület, ám annyit tudni lehet, hogy a keret így közelít a 90 milliárd euróhoz.

Az EKB segítsége azért életbe vágó, mivel a görögök kilépését válthatja ki, ha az Európai Központi Bank nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból ugyanis nap nap után szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek. Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, és államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.