Az Európai Központi Bank azt tervezi, hogy lekapcsolja a görög bankokat a lélegeztetőgépről. A BBC úgy értesült, hogy az EKB Kormányzótanácsa a nap folyamán arról dönt, hogy nem ad több pénzt a görög bankoknak, vagyis megvonja a sürgősségi likviditási támogatási eszközt.
Ez jelenleg a görög bankrendszer egyetlen forráslehetősége, amely ellensúlyozza azt, hogy az emberek folyamatosan vonják ki a pénzt a bankrendszerből. Ezen a héten napi 1-2 milliárd eurónyi pénzt vettek ki a görög bankokból.
Közben az AFP azt írja, a francia miniszterelnök cáfolta, hogy az EKB megvonná a görög bankoktól a sürgősségi forrást.
Görögország hétfőn akár tőkekorlátozást is bevezethet, vagyis limitálhatja az átutalások és a készpénzfelvételek összegét. Arra is van esély, hogy banki szünnapot jelentenek be.
Az EKB azután határozhat úgy, hogy megvonja a likviditási eszközt a bankokról, hogy zátonyra futott a görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalássorozat, amely azzal fenyeget, hogy az ország napokon belül csődöt jelent, és kiválik a monetáris unióból.
Elemzők szerint Görögország szerdáig "programországnak" számít, vagyis addig van érvényes hitelmegállapodása az EU-val és az IMF-fel. Elemzők szerint ezért az EKB még nem függeszti fel a sürgősségi likviditási támogatást.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint maga a görög kormány a felelős azért, hogy vége szakad a segélyprogramnak. Az esetleges veszély, hogy a görög példa más eladósodott országokat is megfertőzhet, mint Olaszország vagy Portugália, az EB-biztos hangsúlyozta: az eurózóna fel van vértezve mindenféle lehetséges rizikóra. "Számomra és a bizottság számára Görögország továbbra is euróország marad" - tette hozzá.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a görög válság hatásairól szólva Brüsszelben leszögezte, hogy az EU tagállamai mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy stabilizálják az európai valutauniót és elhárítsák a pénzpiaci zavarokat. Mindent megteszünk azért, hogy elhárítsuk a fertőzésveszélyt - hangoztatta Schäuble az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása után.
A népszavazásról Schäuble megjegyezte, hogy természetesen minden országnak jogában áll referendumokat rendezni, a gondokat azonban ezzel nem oldják meg. "A tárgyalásokat Athén szakította meg, elutasítva a hitelezők javaslatait. Ez nem lehet alapja a segélyprogram meghosszabbításának. A német szövetségi kormánynak ebben a kérdésben egységes az álláspontja" - hangsúlyozta.
Christine Lagarde, az IMF vezére a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.
Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól - hangsúlyozta az IMF vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.