Magyarországra is hathat a görög csőd - hogy készül a kormány?

A kormány 2016-ra stabil költségvetéssel, és gazdaságpolitikával számolt: a jövő évi büdzsébe beépítette a görög válság esetleges hatásait, ezért tartalmaz 200 milliárd forint feletti tartalékot a költségvetés -  mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1-en. Úgy vélte, lehetnek hatásai a görög krízisnek Magyarország életére is, de olyan költségvetése van az országnak, amely kivédi a kockázatokat.

Banai Péter Benő kifejtette, hogy a teljes magyar export 0,4 százaléka irányul Görögországba, és pénzpiaci vonalon sincsenek erős összefonódások: Magyarországon nincsenek görög tulajdonú bankok, így a görög bankrendszer problémája ilyen ágon sem gyűrűzik be Magyarországra. Mégis, a forint árfolyama némileg elmozdult, és a tőzsdék gyengülnek, vagyis a globalizált világ érezteti hatását - fűzte hozzá az államtitkár.

Mint mondta, a monetáris politikát, a kamatdöntések mértékét is befolyásolhatja, hogy mi történik Európában. "Bízom benne, hogy meg fogja találni a monetáris tanács a helyes lépéseket akár a kamatszintet illetően, akár egyéb monetáris politikai lépéseket illetően" - fogalmazott Banai Péter Benő.

Kiemelte: a magyarországi hatásokat illetően el kell különíteni, hogy milyen gazdasági helyzetben van Görögország, és milyenben Magyarország; itt jelentős különbségek vannak. Néhány évvel ezelőtt sokan Görögországgal egy klubba sorolták Magyarországot, mostanra azonban "radikálisan eltérnek a számaink".

Banai Péter Benő példaként említette a több mint 20 százalékos görög, és a 7 százalékos magyarországi munkanélküliséget, valamint a GDP-arányosan 180 százalékos görög, és a 2011 óta folyamatosan csökkenő, 2014 végén 77 százalék alatti magyar államadósságot.