Maradnak a szankciók

Az Európai Unió kormányai előzetesen egyezségre jutottak arról, hogy hat hónappal, 2016. január végéig meghosszabbítják az Oroszországgal szemben Ukrajna miatt hozott szankciókat – tudta meg két, név nélkül nyilatkozó EU-illetékestől a Bloomberg. A kereskedelmi és beruházási korlátozásokat tartalmazó szankciók idén július végén értek volna véget, érvényben tartásukról június 22-én születik végleges döntés az uniós források szerint. A színfalak mögötti megállapodás az EU-elnök Donald Tusk személyes sikere – értékelte a hírügynökség –, hiszen ő a keményvonalas politikát képviselte ez ügyben még amikor lengyel kormányfő volt, ráadásul így el lehet kerülni, hogy az orosz téma uralja a jövő heti uniós csúcsot.
Moszkvának a Krím megszállása és a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt kell továbbra is azzal számolnia, hogy például az orosz bankok nem finanszírozhatják magukat az európai piacokról, vagy hogy az energiakitermelő cégek nem juthatnak hozzá bizonyos berendezésekhez. A Krím-félsziget helyzete közben ma már szinte szóba se kerül, Ukrajnának viszont el kell kezdenie fizetni a jelenlegi bajaiért nagyban felelős Oroszországnak: június 22-én 75 millió dollár törlesztése esedékes az után a hitel után, amelyhez még 2013 decemberében, Viktor Janukovics elnöksége idején jutott hozzá. Moszkva akkor 15 milliárd dollárnyi hitelt helyezett kilátásba, és egyből meg is vásárolt 3 milliárd dollár értékű eurókötvényt, majd Janukovics bukása után, 2014 februárjában megszüntette a hitelkeretet. Kijevnek ez év végéig vissza kell fizetnie a teljes 3 milliárd dollárt, és Moszkva nem is vesz részt a kötvénytulajdonosokkal folytatott tárgyalásokon; utoljára májusban hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő, hogy nem lehet szó átütemezésről. Petro Porosenko ukrán államfő beszólt ugyan a héten az orosz hitel miatt – egyszerűen vesztegetési pénznek minősítette, mondván, Janukovics azért kapta, mert nem írta alá az uniós társulási szerződést –, de hozzátette, hogy Ukrajna felelősen fog viselkedni. Natalija Jaresko pénzügyminiszter ezt követően kérdésre válaszolva hangsúlyozta egy ukrán–svéd üzleti fórumon, hogy Kijev eleget tesz minden fizetési kötelezettségének – a kötvénytulajdonosokkal zajló tárgyalások nehézségei ellenére –, és az oroszoknak járó tartozást is ugyanúgy kezeli, mint bármelyik másikat.

A pénzügyminiszter később azért egy parlamenti felszólalásában emlékeztetett rá, hogy leállíthatják az adósságszolgálatot, ha nem érnek célba a hitelezői tárgyalásokon (az ukrán parlament májusban elfogadta az ezt lehetővé tevő jogszabályt). A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közölte: akkor is utalhat Ukrajnának, ha az nem állapodott meg a hitelezőivel, és Kijev bízik is abban, hogy júliusban megkapja az összesen 17,5 milliárd dolláros IMF-hitelkeret esedékes 1,7 milliárdos részletét. Ukrajnának szüksége is van minden centre, miután a gazdasági tevékenység gyakorlatilag leállt: az első negyedévben 17,6 százalékkal zuhant a GDP az egy évvel korábbihoz képest, az infláció májusban 58,4 százalék volt.

Megnyugtatást várnak Putyintól

Vegyes jelzéseket várnak az elemzők Vlagyimir Putyintól, aki a tervek szerint ma beszél a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. A tavaly májusban megtartott hasonló eseményen az orosz államfő közölte, hogy elfogadja a nem sokkal korábban megtartott ukrán előrehozott választás eredményét, s akkor ezzel ralit idézett elő a rubeleszközökben. Idén azt várják az elemzők, hogy Putyin megnyugtatja az oroszokat: a gazdaság már túl van az olajárak összeomlása, illetve a szankciók okozta nehézségeken, és az ország erősebb lesz, mint valaha. A szentpétervári fórumot eredetileg a davosi világgazdasági fórum ellenpontjának szánták, de idén valószínűleg nem az a célja, hogy új befektetőket csábítson az országba – állítják az előzetesek –, inkább az, hogy ott tudják tartani a már meglevőket.