Szakértő: Ciprasz a "legötletesebb" megoldást választotta

A szakértő szerint az a tárgyalási huzavona, amely több mint 4 hónapig tartott, bizonyította: a legszigorúbb hitelező, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra az álláspontra jutott, hogy a Ciprasz-kormány által néhány nappal ezelőtt letett tárgyalási javaslat kevés. Ugyanakkor nyilvánvaló volt az is, hogy a januári választások nyomán a görögök nem hajlandók további megszorításokat elfogadni. A miniszterelnök felismerte, hogy a hitelezők elzárkóznak az athéni javaslat elfogadásától. A maga részéről ugyanakkor nem fogadhat el olyan ellenjavaslatot, amelyet otthon nem képes elfogadtatni. A lakosság nagy része viszont ragaszkodik Európához és az eurózónához. Így azután a "legötletesebb" megoldást választotta, és azt találta ki: szavazzon a nép arról, hogy mit fogad el, illetve mit nem.

Rácz Margit emlékeztetett arra: mostanáig június 30-a volt az utolsó határideje annak, hogy Athén 1,6 milliárd eurót törlesztésként vissza tudjon fizetni a Nemzetközi Valutaalapnak. Az IMF egyelőre hivatalosan még nem foglalt állást arról, hogy meg lehet-e hosszabbítani a június 30-án lejáró határidőt. "Nem ismerem az IMF vonatkozó jogszabályait, de ha közben "belép a törlesztési csőd", teljesen mindegy, hogy lesz-e népszavazás vagy nem, július első heteiben kezdetét veszi a görög államcsőd.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombaton úgy foglaltak állást, hogy a referendummal kapcsolatos döntéssel Görögország becsapta az ajtót a további tárgyalások előtt, és közvetve arra utaltak, hogy elkerülhetetlenné válik Görögország kiválása az euróövezetből. Ezzel összefüggésben Rácz Margit arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kilépésről és nem is kizárásról van szó. Utalt arra, hogy az övezetből történő kilépésre vagy kizárásra nincs jogszabály. Szavai szerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nem véletlenül fogalmazott úgy még februárban, hogy Görögország"kisodródhat" az eurórégióból. Mégpedig egy olyan pénzügyi szabályrendszeren keresztül, amely rendszer nem közvetlen politikai döntések, hanem pénzügyi technikák következménye.

Rácz Margit kijelentette: azok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a pénzügyminiszterek Ciprasz nélkül semmiben nem tudnak megegyezni, mert nincs megfelelő tárgyalási anyag. Ebben az esetben június 30-án lezárul annak lehetősége, hogy az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtott forrásokkal életben tartsa a görög gazdaságot, ezzel pedig kezdetét veszi a klasszikus államcsőd. A dolog annyival "színesebb", hogy "valutaváltásról" is szó van. Tehát nemcsak az történik, ami korábban Argentínában vagy Mexikóban ment végbe, hanem olyan folyamat zajlik, amelynek során a görög jegybank az euró helyett a drachmát vezeti majd be.

Görögország ugyanakkor a drachmával továbbra is az Európai Unió tagjai közé tartozik, úgyanúgy mint például Magyarország vagy Lengyelország saját nemzeti valutájával. "Mindez csak az eurózónából való kikerülés technikája" - jelentette ki az Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa.

Egy esetleges államcsőd esetén Görögország abba a helyzetbe kerül, amit Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szeretett volna elérni, azaz nem fizeti ki lejáró hiteleit. Ez pedig azzal jár majd, hogy a piacon hosszabb ideig nem jut hitelhez. Valószínűleg bizonyos időre a bankok is bezárnak és "megszületik" a drachma, ami a meglévő anyagi vagyon leértékelődéséhez vezet. De ebből a vert helyzetből Görögországszépen lassan fel fog állni, nem könnyen, elég nagy áldozatok árán, lehetséges, hogy kormánybukásokon keresztül, de talpra áll - fogalmazott a szakértő.

"Ami az Európára való hatást illeti, ezen a téren nem kongatnám a vészharangot" - jelentette ki Rácz Margit. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2001-ben a gazdaságot rendkívüli módon megerőszakoló, rossz politikai döntés volt Görögország felvétele az eurózónába, ez a rossz döntés korrigálódik most. "El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy Spanyolország például - ahol elég nagy problémák kezdenek kibontakozni - elgondolkozik majd, hogy mi lenne jobb: bennmaradni az eurózónában vagy kikerülni onnan. A régen megkövetelt, de soha komolyan nem vett feltételt, a közpénzügyi fegyelmet pedig a politikusok megpróbálják majd betartani. Ez lehetne a pozitív forgatókönyv az egészben.

Az esetleges "magyar hatással" kapcsolatban Rácz Margit kijelentette: a pénzpiacok már korábban "beárazták" a szóban forgó B tervet. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a görög folyamatnak lesz is valami hatása a magyar gazdaságra - például a forint gyengül a devizatőzsdéken - az csupán rövid távú hatás lesz - hangsúlyozta az MTI-nek a szakértő.