A nyugati kivitel növekszik igazán
Ha nem a maastrichti kritériumok alapján vizsgáljuk az uniós országok konvergenciájának teljesítményét, akkor Magyarország az egyik legideálisabb jelöltje az euróövezetnek a 2004-ben vagy azt követően csatlakozott országok közül. Tavaly már a GDP több mint harmada az euróövezet régi tagországaiba ment, ami az egyik legmagasabb arány a tíz új uniós állam közül. Ezzel Magyarország megfelel az optimális valutaövezetek elméletéből egy fontos kritériumnak: a külkereskedelem jelentős részét eurótagokkal bonyolítjuk le, vagyis jól integrálódtunk a monetáris unió kereskedelmébe.
Az elmúlt tíz évben nemcsak az euróövezeti tagokkal, hanem a többi uniós országgal is dinamikusan növekedtek a külkereskedelmi kapcsolataink. Ezt azonban a kormány inkább hátránynak, mint előnynek érezhette, hiszen kelet felé fordult. A számokon ez még nem látszik: az idei év első négy hónapjában az export közel 80 százaléka az uniós tagállamokba ment, de az import is majdnem ilyen súllyal szerepelt. Tavaly az export 78, az import 75 százalékát bonyolítottuk le az EU-tagállamaival.
Egy közelmúltbeli konferencián Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezére hírek szerint azt mondta, hogy tíz százalékponttal csökkentené az EU-országokba irányuló export súlyát a magyar kormány. Később úgy pontosították az elhangzottakat, hogy nem az uniós exportot akarják csökkenteni, hanem a keletit és a délit növelni. Nem lenne azonban meglepő, ha a kereskedőház tudna a kormány hasonló jellegű tervéről, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök éppen egy éve nevezte fontos célnak azt, hogy a kormányzati ciklus végére a magyar export egyharmada EU-n kívüli országokba irányuljon. Akkor fontosnak nevezte, hogy középtávon 50 százalékra süllyedjen az uniós export aránya.
Ezt nem lesz könnyű elérni, hiszen egyelőre erősen kötődünk az EU-hoz. Ha sikerül is valamennyire csökkenteni az uniós országok arányát az exportban, akkor az elsősorban azért lesz, mert az amerikai nyitás jól sikerül. Ilyen programja nincs ugyan a kormánynak, de a Magyarországon gyártott termékekre (elsősorban autókra) egyre nagyobb a kereslet az USA-ban, így tavaly két számjegyű, az idei első négy hónapban pedig több mint 30 százalékkal nőtt oda irányuló kivitelünk. Tavaly még jelentősen csökkent az Ázsiába irányuló magyar export, de az idén már növekedést láthatunk.
A kormány döntései és elképzelései továbbra is arról tanúskodnak, hogy szeretnének mindent megtenni a keleti nyitás sikere érdekében. Július közepén a Graboplast kapott 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást egyedi kormánydöntés alapján. A cég új beruházásokkal bővíti exporttevékenységét a déli és keleti nyitás jegyében. „A Graboplast a déli nyitás keretében a Dél-afrikai Köztársaságban 3600 vasúti kocsi speciális padlózatának gyártására készül, a keleti nyitás keretében pedig 2000 orosz iskola padlózatának a burkolatát szállítja” – mondta el akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ahhoz azonban, hogy több kkv tudjon exportálni, arra is szükség volna, hogy az ipari termelésben is nagyobb részt tudjanak elérni ezek a cégek, hiszen egyelőre a termelés több mint 70 százalékát a nagyvállalatok adják, miközben az ötfősnél kisebb cégek súlya 5 százalékos. Ahogy az ipart, úgy leginkább az exportot is ezeknek a cégeknek a termelése és kapacitása határozza meg.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese egy július közepén tartott konferencián arról beszélt, hogy a magyar kivitelből a kkv-k 15 százalékkal részesednek – miközben a foglalkoztatottak 70-75 százalékát alkalmazzák –, és ezt az arányt a kormány emelni szeretné. Hangsúlyozta: a keleti és déli nyitás stratégiája azt szolgálja, hogy a magyar cégek – az uniós piacok megtartása mellett – megjelenjenek a világgazdasági növekedés epicentrumaiban.
Egyelőre csak az biztos, hogy ha sikerülne a gyorsan növekvő, ám sokak szerint bizonytalan gazdasági és üzleti kilátásokkal rendelkező keleti és déli országok felé irányítani a magyar exportot, annak egy következménye biztosan lenne: kevésbé felelnénk meg az eurótagság egyik makrogazdasági kritériumának. Az optimális valutaövezetek elmélete alapján ugyanis a gazdasági hasonlóság és integritás egyik kulcseleme a külkereskedelem, éppen ezért fontos lehet, hogy élénk kapcsolataink legyenek az eurótagokkal – már ha hosszú távon a célok között szerepel a belépés.
Külügy: gátat szabnak a szankciók
A keleti és déli piacokért komoly verseny van a világban, mások mellett Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is határozott célokkal szállt be ebbe, természetesen mi sem maradhatunk ki – közölte lapunk kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A keleti irányú exportnövekedésünknek azonban gátat szabnak az ukrajnai konfliktus nyomán Oroszország ellen hozott uniós szankciók, illetve az ezekre reagálva bevezetett orosz embargó. Mindezek az összes FÁK-országba irányuló kivitelünkre hatással vannak – fejtették ki. „Ilyen körülmények között az exportnövelés nem reális célkitűzés, hiszen az exportvolumen szinten tartása is nagy feladatot jelent” – zárulta KKM válasza.
a KKM válasza. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.