Matolcsy bedurvult, gyengülni fog a forint

A Magyar Nemzeti Bank szempontjából sikeres volt a tavaly elindított önfinanszírozási program. A jegybanki az irányadó eszközből elkezdte kiszorítani a bankokat, hogy azok állampapírt vegyenek. Ezt a Monetáris Tanács úgy érte el, hogy tavaly a kéthetes kötvényből betétet csinált, idén nyáron pedig a kéthetesből három hónapost, folyamatosan rontva annak vonzerejét. A bankoknak sokáig úgy tűnt, egyetlen reális választásuk maradt: állampapírt venni.

Egészen addig jól működött a stratégia, amíg a nagy kereslet miatt a 3 hónapos kincstárjegy hozama nem süllyedt olyan alacsony szintre, mint az egynapos MNB-betété (0,35 százalékra). Emiatt újra a jegybankba áramlik a pénz, erre válaszul az MNB 25 bázisponttal lejjebb tolta csütörtökön a kamatfolyosót, tovább rontva a jegybanki eszközök vonzerejét. A jegybank kedden 1,35 százalékon tartotta az alapkamatot, tartós tartásra berendezkedve. A kamatfolyosó változását két nappal később jelentették be.

A magyar mennyiségi lazítás finomhangolásával az MNB erősebben ösztönzi a hosszabb távú hazai állampapírok vásárlására, mint valaha – véli Kondora Szilárd, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A lépésnek az lehet a hatása, hogy a bankoknak tovább növekedhet az állampapír-állományuk és alacsonyabbak lehetnek a hozamok. Kondora Szilárd úgy látja, a nem rezidensek állampapír-kitettsége csökkenni fog, miközben a forint gyengébb lesz a lépés hatására. A forint a bejelentés után megközelítette a 316-os szintet az euróval szemben, ami napon belül közel 1 százalékos esésnek felelt meg, azóta azonban korrigált a hazai deviza.

A külföldiek már hónapok óta építik le a magyar állampapír-állományukat, miközben a bankok növelik azt. Az MNB szerint az önfinanszírozási program tavaly tavaszi meghirdetése óta a bankok több mint 1400 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat. Ez hozzájárul a külső sérülékenység csökkentéséhez – véli a jegybank. A külföldiek állománya idén április óta, vagyis szűk fél év alatt 800 milliárd forinttal, 4200-ra csökkent. A Morgan Stanley friss elemzése szerint az önfinanszírozási program segíti, hogy a nemzetközi hitelminősítők kiemeljék Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriából. Igaz, a Standard & Poor’s a múlt héten fenntartotta Magyarország „BB+” szintű besorolását, ráadásul a stabil kilátást se változtatta meg, jelezve, hogy még nem fogja felminősíteni az országot. Pasquale Diana, az MS szakértője szerint azonban csak némi késlekedésről van szó. Úgy véli, hogy az MNB programja csökkenti a külső adósságot, és meg fog érkezni a felminősítés.

A külföldiek állománynak csökkenésében szerepe van annak, hogy a Magyarország megmentőjeként elhíresült Templeton Investment most építi le kitettségét. A cég még négy éve kezdte el óriási mértékben vásárolni a magyar állampapírokat, amikor a külföldiek inkább eladták, és úgy látszott, hogy Magyarország újra IMF-hitelre szorul. A Templeton sokat nyert a magyar papírokon, de többek közt az ukrán válság miatt – ahol jelentős kittséggel rendelkezik – lépésekre is kényszerül, részben azért, mert az ő befektetői is távozni kezdtek: szüksége van a likviditásra, miközben realizálhatja is a magyar nyereséget.

Az MNB részben éppen ezért mindent megtesz azért, hogy a Templeton és más külföldiek kivonulása ne „fájjon” a magyar piacnak. Raiffeisen Bank elemzői úgy ítélik meg, hogy az MNB az állam külső sérülékenységének csökkentése érdekében valóban mindent alárendel az inflációs célkövetés melletti másik explicit céljának, vagyis annak, hogy csökkentse a külföldi finanszírozóktól való függést, és ellensúlyozza a kötvények iránti kereslet emiatti esetleges visszaesését.

A kamatfolyosó lejjebb szállítása lehet, hogy nem az utolsó lépés. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza Nagy Márton MNB-alelnök csütörtöki szavai alapján arra jutott, hogy az MNB a jövőben csökkentheti a kötelező tartalékrátát a jelenlegi 2-5 százalékos szintről. Gárgyán szerint ez 2-300 milliárd forint kiszorítását jelentheti. Nagy Márton azt is mondta, hogy a kamatfolyosó további változtatására is van lehetőségük. Vagyis ha a 3 hónapos kincstárjegy hozama tovább süllyedne, akkor vélhetően újra csökkentetné a most 0,1 százalékra vágott egynapos betéti kamatot a jegybank. (A hitelkamat 2,1 százalék.) Gárgyán is úgy véli, hogy a forint esésével járhat az MNB lépése, amit a jegybankban nem is bánnak. Ugyan a jegybankárok szerint nem cél lazítani a monetáris kondíciókon a kamatfolyosó lejjebb tolásával, a piac mégis így értelmezi a lépést. Pasquale Diana viszont úgy véli: ugyan széles körben elterjedt nézet, hogy az MNB örülne a gyengébb forintnak, de még ha ez igaz is, az erőteljes fizetési mérleg többlet támogatja a forintot.