Felülvizsgálják a bankok és a kormány megállapodását

A bankokkal kötött megállapodás megérdemli a felülvizsgálatot - jelentette be Lázár János a Portfolio Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte: a nemzetgazdasági tárca decemberig számol be a kormánynak a Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokról, az együttműködés lehetőségéről, és arról, hogyan lehet már 2016 első felében jelentős mértékben növelni a vállalati hitelezést. Szerinte ugyanis a megállapodásban foglaltakat a kormány teljesítette (jövőre csökken a bankadó), miközben a jegybanki aggályok valósnak tűnnek arról, hogy a hitelezés nehezen indul be. Lázár hangsúlyozta: a kormánynak el kell adnia kereskedelmi bankokban meglévő tulajdonrészeit, ám ott, ahol érdekelt - a Magyar Fejlesztési Bankon kívül a Magyar Postát és a takarékszövetkezeteket mondta ilyennek - a szolgáltatásokat fel kell fejleszteni, és az uniós (visszatéritendő) pénzek elosztásában kell részt venniük, de fontosnak nevezte a zöldbanki irány fejlesztését is.

Lázár előadásában arról beszélt, hogy jövőre - de még idén az utolsó negyedévben is - jelentős kihívás lesz a növekedés fenntartása, szerinte ugyanis a nehezen binduló hitelezés mellett hiányozni fognak az uniós források, miközben a mezőgazdaság nem képes megismételni a tavalyi rekordot. Prognózisa szerint az idén 2200 milliárd forintot fizet ki az uniós intézményrendszer, ami segítette a gyorsabb növekedést, de a tavalyi szint fenntartásához is 500 milliárd forintos növekedésre volt szükség a lehívásban. Jövőre 1300-1400 milliárd forint kifizetését tartják reálisnak a szakemberek, bár szerinte 1500-1600 milliárdot is el lehet érni. A növekedési ütem fenntartásához azonban 2000 milliárd forintra volna szükség - tette hozzá.  Problémának nevezte, hogy jelnetős - féléves - a csúszás a programok kirásában, jelenleg ugyanis az elosztási viták zajlanak, amelyeket le kell volna zárni - hangsúlyozta.

A kormány a következő hetekben a társadalmi partnerekkel közösen vizsgálja, meg, hogy milyen gazdasági növekedést támogató programot tud létrehozni - jelentette be a miniszter, aki szerint a magyar államadósság mérete is megköveteli a 2 százalék feletti gazdasági növekedést. E nélkül - hangsúlyozta - az országnak finanszírozási problémái lennének. A növekedés segítése érdekében minden lehetséges eszközt ki kivánnak használni, így például 50 százalékos előleg kifizetését teszik majd lehetővé az uniós finanszírozásban.

Lázár szerint nemzeti beruházási- fejlesztési programra van szükség, mert e nélkül nem lehet fenntartani a növekedés jelenlegi szintjét. Tőkehiányos országban élünk, ahol állami (vagy külső) támogatás nélkül nem lehet fejleszteni - indokolta még.  A programban az infrastruktúra fejlesztése kiemelt szerepet kapna, ugyanis ebben továbbra is jelentős lehet a lemaradás a versenytárs-országokhoz képest. A miniszter úgy vélte például, hogy az elektronikus (internet) infrastruktúra fejlesztésére az uniós forrásokban rendelkezésre álló 130 milliárd forint elégtelen lesz. A magyar költségvetésből kellene finanszírozni az új lakások építését is, amely a növekedés motorja lehet, bár azt társadalmi vitakérdésnek nevezte, hogy szükség van-e új otthonokra, ha számos régi áll üresen. A korábbi bejelentett - de egy időre partvonalra került - tervről is beszélt, amely szerint az uniós középvállalati kategóriába már be nem férő száz magyar nagyobb vállalatnak is állami forrásokból kellene segíteni, hiszen e nélkül versenyhátrányt szenvednek el. Ezen kívül elengedhetetlennek nevezte Budapest fejlesztését is, amelyhez véleménye szerint kormányzati támogatás is szükséges, hiszen a fővárosnak nincsenek meg a megfelelő forrásai ehhez (az uniós támogatásokból viszont fejlett régióként ki van zárva). Úgy vélte: látványos, gigaberuházásokra van szükség, valamint azt is közölte, hogy Pest megyét kompenzálni kell, hiszen Budapest miatt nem kaphat uniós forrásokat. Ez 130 milliárdot jelent - mondta.

Lázár az alap és a beruházások forrását a bürokrácia csökkentésében látja. Mint mondta, “mérsékelt bátorságot” érzékel az adóhivatal és az adóbürokrácia átalakítása kapcsán a nemzetgazdasági tárcánál. Bírálta a magyar rendszert, mert hazánkban több mint 220 órát fordítanak adózási adminisztrációra a vállalkozások egy évben. Közölte azt is, hogy a bürokrácia mérete túl nagy Magyarországon, ahogyan az ebből élők száma is magas: kétszerese a hasonló fejlettégű államokénak. Bejelntette, hogy a jövő héten107 törvény módosítására tesznek javaslatot, de ebben nincs benne az építésügyi és az adóeljárások megváltoztatása.