Most csak eligazítást vár a piac

Beletelhet majd tíz esztendőbe, mire az amerikai jegybank újra elő meri venni a kamatemelés eszközét. Az irányadó kamat 2006 közepén 5,25 százalékon tetőzött, majd ahogy az ingatlanfinanszírozási válság kibontakozott, viharos sebességgel csökkent, s 2008 decemberétől a nulla és 0,25 százalék közötti sávba szorult.

A krízis során a további lazítást szolgáló likviditásbővítő intézkedések bevetésével sikerült az amerikai gazdaságot felívelő pályára állítani, de a korábbi fellendülési szakaszoknál laposabbra. S ahogy mérséklődött a munkanélküliségi ráta, úgy merült fel időről időre a normalizálás folyamatának a megkezdése.

A nem szokványos módszerek kivezetése óta a kamatemelés lehetőségét lebegteti már egy ideje a nyíltpiaci bizottság, ám súlyos fejtörést okoz, hogy az infláció üteme egyáltalán nem kapaszkodik vissza a kívánt kétszázalékos szintre, hiába esett a munkanélküliségi ráta a válságos időkhöz képest a felére, 5,1 százalékra. A bérek sem emelkednek kellő mértékben, a dollár is erős, az energiaárak a mélybe zuhantak, s új, aggasztó tényezőként megjelent Kína, amelynek növekedési üteme lassul, s ez kihat a feltörekvő térségre. Ezen keresztül persze a fejlett régióra is.

A szerdán este, lapzártánk után záruló kétnapos ülés a felkészülést szolgálja a decemberi tanácskozásra. Nagy vita várható. A szeptemberi eszmecserén a tizenhét résztvevőből tizenhárman úgy nyilatkoztak, hogy még idén meg lehet emelni a kamatot. Azóta többen is nyilvánosan kétségbe vonták ezt az álláspontot az új adatok és bizonytalanságok fényében. A piac így egyáltalán nem számít rá, hogy esetleg most megemelné az irányadó kamatot a Fed, inkább abban reménykedik, eligazítást kap, vajon decemberben megszülethet-e a döntés. Ha ilyen hosszú idő után csak kicsivel is feljebb tolja a kamatot a Fed, annak a befektetésekre, árfolyamokra nagy hatása lesz világszerte.

A jegybank számára elsődleges inflációs mutató, a személyes fogyasztási kiadások (PCE) indexe csak tizedszázalékokkal emelkedik, s miközben a munkanélküliség valóban csökkent, Janet Yellen elnök többször is kifejtette, szeretné, ha visszatérnének a munkaerőpiacra mindazok, akik reményvesztetten már nem is keresnek állást, vagy nyolcórás alkalmazásba állnának a részmunkaidős foglalkoztatás helyett.

A legfontosabb kereskedelmi partnerek valutáival szemben a dollár egy év alatt 14 százalékkal erősödött. Ez egyrészt nagyon is kordában tartja az árakat, miközben korlátozza az exportot, s ekként visszahat a növekedésre. A kamatemelés csak tovább erősítené a dollár kurzusát. Az atlantai Fed-tagbank úgy számítja, hogy a harmadik negyedévben a versenyképesség romlása miatt 0,7 százalékponttal kisebb növekedés várható, előrejelzése szerint éves szinten csupán 0,9 százalékos. A piac egyelőre 1,7 százalékot vár.

Az első becslést csütörtökön teszik közzé Washingtonban. Az első negyedévben 0,6, a másodikban 3,9 százalékos éves ütemet diktált az amerikai gazdaság, ez sokkal jobb, mint az eurózóna vagy Japán irama. Ám mind az európai, mind a japán jegybank további lazításra készül, s ennek nyomán újra erősödik a dollár. Az árfolyamhatásnak pedig már a szeptemberi ülésen is kitüntető figyelmet szenteltek az amerikai döntéshozók. A piac bízik benne, hogy a Fed kibogozza számára az összefüggések sűrű hálóját.