Várhatóan ezúttal sem emel kamatot a Fed

Szinte üres a hazai makronaptár, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság szeptemberi alakulása jelentheti az egyetlen izgalmasabb közlést Magyarországon (ezenkívül az ipari termelői árak szeptemberi alakulásáról jön ki adat, és a kereskedelem augusztusi teljesítményéről tudhatunk meg többet).

A piacokat leginkább a tengerentúli események mozgathatják meg, hiszen a héten ismét ülést tart az amerikai jegybank döntéshozó testülete. Idén a nyár eleje óta tartott mindhárom kamatdöntő ülésen reális esély kínálkozott a szigorítási ciklus elindítására, az október végi találkozón azonban szinte kizárt az emelés – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője.

Az elmúlt hónapokban a foglalkoztatottak számának bővülési üteme hároméves mélypontra esett, a GDP évesített negyedéves növekedési üteme a készletváltozás, a nettó export és a kivitelre termelő ipari cégek teljesítménye miatt 1,5 százalék közelébe csökkenhetett a harmadik negyedévben (az adat a FOMC ülése után jelenik meg), miközben az olajár ismételt zuhanása újra zéró alá vezette az év/év inflációt. Az inflációs várakozások évtizedes mélyponton vannak.

Dunai Gábor szerint ebben a helyzetben a Fed számára nem lesz égető, hogy szigorítson, sőt nem lesz az várhatóan december 15–16-án, a következő és egyben idei utolsó kamatdöntés alkalmával sem. Az elemző emlékeztet arra, hogy a Fed vezetői az év közepéig önmagában a (munkaerő-piaci) kapacitáskihasználtság emelkedését is elegendőnek vélték a beavatkozásra, ám most inkább arra hajlanak, hogy hiába az egyensúlyi szintre csökkent munkanélküliségi ráta, szeretnék látni az inflációs nyomás erősödését. Erre – véli Dunai – a jövő év elejéig nem lesz mód. Igaz, aztán az első negyedév végére könnyen 2 százalék felett lehet a fogyasztói árindex.

Jelenleg a piaci árazások mindössze egyetlen 25 bázispontos emelést ígérnek 2016-ra, az elemzői várakozások négyszer, a FOMC saját előrejelzése hatszor 25 bázispontot mutat. Az idei tapasztalatok alapján nem lenne meglepő, ha végül a piaci álláspont bizonyulna a legpontosabbnak, bár ha megjelenik az inflációs nyomás (a bérek és/vagy a kereslet oldaláról), az gyorsan akár 2,5-3,0 százalékos árindexhez vezethet.

Fontos figyelni mindemellett az eurózóna gazdaságáról érkező adatokra is, bár érdemi változás vélhetően nem történt: a munkapiac nincs jó állapotban, és nem igazán javul, az inflációs nyomás nagyon visszafogott. Dunai Gábor szerint bár a harmadik negyedévben még nem láttuk nyomát, de a nyersanyagárak csökkenéséből és az euró gyengüléséből merített lendület 2015 végére kifulladhat.

Az elemző úgy véli, az amerikai kamatpálya várt változása miatt az EKB kénytelen lesz tenni az euró gyengüléséért: szeptemberben az eszközvásárlási program keretein változtattak, október 22-én pedig Draghi elnök úgy fogalmazott, „az eszközvásárlási program sikeres végrehajtása rugalmasságot kíván annak havi összegét és futamidejét illetően”. Emellett szóba került a betéti ráta újabb csökkentése is.

Az OTP elemzési központjának számításai szerint a jelenlegi, havi 60 milliárd eurós vásárlással 2016 végére érné el az EKB a teljes jegybanki eszközállomány változása tekintetében a Fed és a BoE maximális lazítási mértékét. Ha decemberben havi 80 milliárd euróra növelnék a keretet (ez a legvalószínűbb lépés), az egy 2017 végéig kiterjesztett program végén a GDP 5 százalékának megfelelő többletlikviditást jelentene. Kérdés, hogy ez elég lehet-e az EUR-USD kereskedés irányának megfordítására.