Jeff Bezos történelmet írt

A Bloomberg napi rendszerességgel frissített, 2012 óta vezetett toplistájának készítői még nem tapasztaltak olyat, hogy mínusszal zárta volna az évet a leggazdagabbak elitklubja. A mélybe zuhanó nyersanyagárak, a tőzsdei lejtmenet és a kínai növekedés lassulása azonban megtette a hatását. Maradt azért még tejbe aprítani való bőben, hiszen a klubtagok együtt 3900 milliárdos vagyonnal rendelkeznek. Év közben volt ez jóval több is, a tőzsdei boom tetőfokán, május közepén 4300 milliárdon állt a mutató.

Carlos Slim egyedül többet veszített, mint a listán szereplő 399 másik milliárdos együttvéve. A mexikói telekomkirály legfőbb érdekeltsége, az America Movil árfolyama 25 százalékot esett, a hatóságok mobilpiaci versenyt erősítő intézkedéseikkel 20 milliárd dollárt húztak ki Slim zsebéből. A két éve még világelső üzletember az ötödik helyre csúszott vissza. Slim akkor Bill Gatestől orozta el átmenetileg a leggazdagabbnak járó titulust. A Microsoft alapítója hamar visszaszerezte a címet, de a tavalyi évvel ő sem dicsekedhet, közel

3 milliárd dollárral lett szegényebb. Nagy barátja, a harmadik helyen álló Warren Buffett rosszabbul járt, a részvénypiaci rali lecsengése 11,5 milliárd dollárral apasztotta vagyonát. Kettejük közé ékelődött Európa leggazdagabb embere, Amancio Ortega, a Zara divatmárkáról ismert Inditex alapítója. A spanyol iparmágnás 11,8 milliárd dollárral lépett feljebb az idén.

De ez szinte semmi ahhoz képest, hogy az Amazon internetes csomagküldő főnöke, Jeff Bezos meg tudta duplázni vagyonát, a 31 milliárdos növekménnyel 59,7 milliárdra hizlalva azt. Ezzel egyszersmind leradírozta a tavalyelőtti 7,4 milliárdos veszteségét, és 16 helyet ugorva negyediknek futott be. A 2015-ös év egyértelműen a technológiai cégeké volt, a szektor 44 leggazdagabb képviselője 81 milliárddal növelte a vagyonát. Itt érdemes még megemlítni a vagyona döntő részét jótékony célokra felajánló Facebook-alapítót, Mark Zuckerberget és a Google párosát, Sergey Brint és Larry Page-et, ők a szó szoros értelmében rengeteget kerestek új hirdetési megoldásaik bevezetésével. Előbbi tőzsdei pakettje 11, utóbbiaké 20 milliárd dollárral ér többet a 2015. januárinál.

Amíg Bezos és társai sikert sikerre halmoztak, a másik oldalon kapitális bukásokat lehetett feljegyezni. A legnagyobb ezek közül a Wal-Mart Stores áruházláncot birtokló Walton családé. Öt tagjuk együttesen 35 milliárdot veszített, miután a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózatánál végrehajtott béremelések, az erős dollár és a külföldi egységek gyengébb teljesítménye erodálta a profitjukat. A második fél év tőzsdei árzuhanása miatt 49-en, közük ismert nevek estek ki az elitből, elég csak a svájci Glencore nyersanyagtermelő és -kereskedő első emberére, Ivan Glasenbergre vagy Wang Jing kínai telekomkirályra gondolni, aki magánvagyonából félmilliárd dollárt adott Nicaraguának az alternatív Panama-csatorna megépítéséhez. Glasenberg vagyonának kétharmadától, Wang a 86 százalékától vett kényszerű búcsút. A kínai tőzsdei lufi júliusi kipukkanása után az addigi 50-ből 19-re zuhant a helyi milliárdosok száma. Ahogy az oroszoké is.

A tavalyi évet a turbulencia, az ideit a volatilis mozgások jellemzik majd a Bloomberg szakértői szerint, ők a feltörekvő piaci devizák értékvesztését és az amerikai elnökválasztás kimenetelét nevezték a 400-as lista szereplőinek teljesítményét befolyásoló fő kockázati tényezőknek.