Még sincs kőbe vésve a kamat

Hosszú hónapokig tartotta magát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ahhoz, hogy kőbe véste az 1,35 százalékos alapkamatot, és belátható ideig nem változtat rajta. Most azonban úgy tűnik, hogy fordul a kocka. Elemzők szerint a Matolcsy György vezette monetáris tanács keddi kamatdöntése után kiadott közlemény alapján újabb élénkítés várható, és egyre nagyobb esélye van egy kamatvágási ciklusnak.

A piac el is kezdte beárazni az újabb kamatcsökkentést – hívják fel a figyelmet az OTP Bank közgazdászai, akik szerint az MNB már nem zárja ki ezt a fajta élénkítést. A jegybank közleményében azt írta, ha a monetáris tanács szükségesnek ítéli, „további lazítást hajthat végre, elsősorban a meglévő, nem hagyományos eszközök alkalmazásával”. Ilyen a hosszú lejáratú kötvényhozamok csökkentését célzó önfinanszírozás, amelynek keretében a bankokat kötvények vásárlására késztetik. Az OTP-nél úgy vélik, hogy ha ezek a programok nem érik el céljukat, akkor jöhet a kamatvágás.

Londoni elemzők már az olajárak év eleji összeomlásától újabb kamatcsökkentéseket prognosztizáltak, és többségük szerint egy százalék alatti rátát sem lehet kizárni. Azóta az is valószínűvé vált, hogy az USA jegybankja, a Federal Reserve (Fed) mégsem emel idén négyszer kamatot – a nyílt piaci bizottság tagjainak decemberi várakozásával ellentétben –, az Európai Központi Bank (EKB) pedig Mario Draghi elnök legutóbbi szavai alapján akár újabb élénkítésről is dönthet. Vagyis az összes folyamat hetek óta abba az irányba mutat, hogy az MNB változtasson a tartós kamattartást középpontba helyező álláspontján.

Ráadásul a nem hagyományos lazítás, úgy tűnik, egyelőre nem olyan sikeres, mint kellene. A Raiffeisen Bank közgazdászai szerint nem csupán az alacsonyabb olajár és a romló inflációs kilátások, hanem a csökkenni nehezen akaró hosszabb hozamok is újabb lazító intézkedéseket hozhatnak a közeljövőben. A forintos hozamgörbe nem laposodik, vagyis a rövid és a hosszú lejáratú kötvényhozamok közötti különbség nem csökken olyan ütemben, mint ahogyan azt a jegybank korábban remélte – emelik ki a bank szakértői, és szerintük ez „nem maradhat következmények nélkül”. Ha az EKB tovább lazítana – mondják –, az MNB pedig nem, akkor felértékelődési nyomás nehezedhetne a forintra, ami már szembemenne a jegybank és a kormány terveivel. Az euró-forint kurzus 310–315 között ingadozik. Egy forinterősödési hullámot az MNB is csak újabb élénkítő lépéssel tudna megállítani – vélik a Raiffeisennél, kiemelve: erre akkor lehet számítani, ha a forint erősödne. A forintot egyébként támogatják az erős fundamentumok, a magas fizetésimérleg- és külkereskedelmi többlet, valamint a fegyelmezett gazdálkodás, és az államadósság nagyon lassú csökkenése is a deviza mellett szól. A Raiffeisen azzal kalkulál, hogy a magyar alapkamat idén nyárra egy százalékra csökken.